Elgurulhatott a gyógyszer az 1956-os forradalom megtorlásaként kiötlött sortüzek egyik vezénylőjének ikonikus otthonában, az Apró-villa nappalijában. A „szellemi jogutódot”, a villa mai lakóját, bizonyos Gyurcsány Ferencet, aki a forradalom 50. évfordulóján dicső szemkilövető hadjáratot vezényelt, megviselhették a jelenkori események. Jelesül, hogy a fáradságos munkájával összetákolt családi politikai vállalkozását, az (anti)Demokratikus Koalíciót éppen kiszorítják az „ellenzék legerősebb pártja” pozíciójából.
Az elnyűhetetlen Fletó kiadta a hadiparancsot, miszerint „rendszert lánglelkű szónoklat még soha nem döntött meg. Ahhoz nem beszélni, hanem cselekedni kell. Ahogy Dobrev Klára teszi.” És az árnyék-minisztelnök asszony értett a szóból, cselekedett, ledobta az atombombát Sulyok Tamás államfőre. Kijelentette: Magyarország egyik legfontosabb közjogi méltósága egy közönséges köztörvényes bűnöző. Pénzért cserébe, törvényellenesen külföldiek kezébe játszott át magyar földeket. Sulyok Tamás monnyon le! De ízibe’. Nem úgy, ahogyan a férje tette 2006-ban, amikor beismerte hírhedt beszédében, hogy a választások előtt átverte a teljes magyar társadalmat, „hazudtunk reggel, éjjel meg este”, egyébként nappal is, de azt kifelejtette. A cselekvő Klára, a jogállam lánglelkű harcosának a harctérre vezényelt neje még az ártatlanság vélelmét sem biztosította a köztársasági elnöknek. Ilyen egy igazi demokrata!
Van azonban más bibi is itten. Az egyik legtekintélyesebb magyar ügyvéd, Hegedűs László például a Facebookon közzétett posztjában így reagált: „Ha ilyen büntetőjogi szakértői vannak a DK-nak, akkor mentse meg az igazszolgáltatást tőlük a nép, de nagyon. Aki ilyen súlyos állításokat így fogalmaz meg a semmire, az nem való a politika közelébe.” Az ügyvéd szerint ugyanis a szerződés önmagában csak közvetett bizonyíték, a szerződési szándéknak kell kimerítenie a bűncselekményt. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke pedig azt fejtegette, hogy a Sulyok Tamással összefüggésbe hozott ügy a kétezres évek elején semmilyen módon nem volt törvénysértő. A szakmai szervezet elnöke arra emlékeztetett: a földtörvény célja valóban az volt, hogy magyarországi termőföld ne kerüljön külföldi tulajdonba. Azok alapján, amelyekket Dobrev Klára állított, úgy véli, a haszonélvezet átadása önmagában nem jogellenes.
Ebben az írásban persze nem tisztünk jogi, pláne büntetőjogi kérdéseket megvitatni, de a legminimálisabb jogelveket, az emberi méltóságot, az ártatlanság vélelmét még a magát „legerősebb ellenzéki pártnak” kinevező Gyurcsány házaspárnak is illő lenne tiszteletben tartania. Mert így bizony még a rágalmazás vagy a hamis vád is összejöhet, s ez esetben a fékevesztett Gyurcsány elgurult gyógyszere az (anti)Demokratikus Koalíció listavezetői helyét is veszélyeztetné, a családi politikai vállalkozást pedig féloldalassá tehetné. Nem kívánt, rosszabb esetben pedig objektív akadályoztatás is előfordulhatna a Btk. szerint, bár nem szeretnénk semmit sem prejudikálni jogerős bírói ítélet előtt. Merthogy a megtámadottnak is vannak ám emberi jogai, még akkor is, ha az illető egyébként államfő, s ezek megvédése amúgy is közváddal üldözendő.
Lehet, hogy a DK-ban ez furcsa és szokatlan, de mégis igaz. Attól függetlenül is, hogy Gyurcsány Ferenc egy-két gyanús privatizációs ügyben már megúszta. Például 2006-ban még az „elment az Őszöd” előtt azért, amely Dobrevnél most nem számított, jelesül az elévülés miatt. Gyurcsány Ferenc 1995-ös Szalai utcai irodaházszerzési akcióját ugyanis a Legfőbb Ügyészség jó erkölcsbe ütközőnek, törvénytelennek tartotta, ám – micsoda pech – a végzés előtt egy hónappal (2005 decemberében) a szerzési cselekmény éppen elévült. Klára asszony azonban nem kérte meg a férjét, hogy „Feri, légy szíves, add vissza, mert nem erkölcsös”. Feri nem vissza, hanem eladta. Sok pénzért.
De Gyurcsányt hagyjuk is, lejárt lemez. Dobrev Klára kapcsán viszont látnunk kell néhány súlyos erkölcsi aggályt. A DK üdvöskéjének, az ügyvédi tevékenységében felfüggesztett, ám ügyvédi irodáját adófizetői közpénzekkel kitömő Czeglédy Csabát, akit hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalással vádolnak, a Gyurcsány házaspár kölcsönökkel segítette, hogy a bűnszervezetét ne kelljen szüneteltetni. Ez azonban jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek minősült, amelyet a pénzügyi felügyelet meg is állapított. Ebben az esetben azonban Dobrev Klára vezérigazgató asszony a NAV bűnügyi igazgatóságán, ahol tanúként hallgatták meg, a naiva szerepét játszotta el. Amúgy Oscar-gyanúsan.
A csaknem háromszázmilliós kölcsönnek egy 35 millió forintos részletét ugyanis Dobrev vezérigazgató asszony, a tulajdonos Gyurcsány javaslata alapján nem a szerződött Czeglédy-cég számlájára utalta át, hanem egy leányvállalatának. A döntés mögött az állt, hogy a kölcsönvevő cég már bűnügyi zárlat alatt állt, míg a leányvállalat nem. „Csaba ezt kérte” – ezt felelte Klára asszony a nyomozók kérdésére. A vádirat szerint egyébként Czeglédy az eltérített pénzek kapcsán elkövette a gazdasági csalás bűntettét, Dobrev neve viszont esetleg mint bűnsegéd, merült fel. Ez a tény.
Ám mi ennek ellenére sem állítanánk olyat, mint azt Dobrev az államfő esetében tette oly vakbuzgón, hogy Dobrev Klára és a férje bűnözők…
A szerző újságíró
