Nem akartam hinni a szemnek, amikor egy szupermarketben 2400 forintért lehetett cseresznyét vásárolni. Ráadásul a magas ár miatt nem kapkodták el, ezért már sok volt a hibás gyümölcs a rekeszben. A piacon viszont láttam kisebb szemű cseresznyét ezer forintért, a nagyobb szeműt kettőezerért.
Vajon ki szedi le a több mint ezerforintos cseresznyét Budakalászon a fákról?
Fotó: A szerző felvétele
A cseresznye árát jelentősen befolyásolhatja, hogy csak kézzel lehet a fáról leszedni, számításom szerint ez kilónként 300–400 forintba kerülhet.
Az éghajlatváltozás miatt idén két-három héttel előbb kezdődött az egyik legfinomabb hazai gyümölcsünk, a cseresznye szezonja.
De nemcsak a gyümölcs érésének az időszaka tevődött június elejéről május közepére, hanem a „Medárd-nap” is.
A germán eredetű Medárd névnapja június nyolcadika, s közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.
Nos, a száraz április után érkezett a „megváltó” eső május közepén, amely a mezőgazdaságnak az aranynál is többet ért. Viszont azóta itt nálunk, a Dunakanyar kapujában szinte mindennap esik.
A sok eső miatt elkezdett a cseresznye rohadni
Fotó: A szerző felvétele
Az eső viszont a cseresznye egyik legnagyobb ellenfele, mert a csapadéktól a vékony héja megreped, majd megrohad. Ez ellen pedig lehetetlen védekezni.
Mert a májusi eső ugyan aranyat ér, de nem minden növénynek.
