Az MKI különösen azt a hét lépést vizsgálja, amelyet az Európai Bizottság 2022-ben visszamenőlegesen előírt ahhoz, hogy Ukrajna megkapja az Európai Unió tagjelölt országa státuszt. Az MKI szakértői megállapították, hogy még azon a négy területen is visszalépés történt, ahol a Bizottság megállapította az előírt feltételek teljesítését – a bírók kiválasztása, az Igazságügyi Főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni küzdelem és a médiaszabadság terén.
Az MKI egyetértett a Bizottsággal abban, hogy Ukrajna nem tett megfelelő lépéseket a korrupció és az oligarchák elleni küzdelem terén, és hogy Ukrajna nemzeti kisebbségekkel való bánásmódja továbbra is elmarad az európai normáktól.
A tágabb politikai és gazdasági környezetet elemezve az MKI arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna csatlakozása nehezen megoldható problémákat vetne fel az Európai Unió számára. Az ország felvétele behozná a háborút az Európai Unióba, és a teljes területe feletti ellenőrzéssel nem rendelkező Ukrajna csatlakozása az uniós tagság szempontjából is komoly kérdéseket vetne fel.
Ukrajna gazdasága nagy mértékben függ a külföldi támogatásoktól. Ilyen helyzetben Ukrajna csatlakozása folyamatos pénzügyi terhet jelentene az Európai Unió számára. Az ukrán valutát stabilizáló nagy mértékű külföldi támogatás nélkül Ukrajna az árstabilitás követelményeinek sem tudna megfelelni.
Az MKI azt is megállapította, hogy Ukrajna uniós csatlakozása alapvetően átformálná az EU belső szerkezetét, az ország „gyorsított” felvétele az Európai Unióba pedig hiteltelenítené az EU-t a nyugat-balkáni országok és a többi tagjelölt tagállam szemében.
Ukrajna Európai Unióba való felvételének politikai és gazdasági költségeire vonatkozó egyértelmű javaslat hiányában a csatlakozásról szóló vita a legjobb esetben is korai.
