MH/ MTI
2024. május 30. csütörtök. 8:34
Az eseményen Hanacsek Attila, a játékvezetői bizottság elnöke tartott prezentációt, amelyből kiderült, hogy a szövetségben már több mint háromezer játékvezető és ellenőr dolgozik összesen. Ilyen magas számú új jelentkező legutóbb akkor volt, miután a legendás Puhl Sándor 1994-ben az Egyesült Államokban világbajnoki döntőt vezetett.
Az ellenőri jelentések alapján 2013-tól vizsgálva az első három osztályban 13 681 mérkőzés „mintája” szerint a játékvezetők osztályzatainak átlaga folyamatosan felfelé ível. Az OTP Bank Ligában a már kiválónak mondható 8,5-ös ellenőri osztályzatok 40 százalékkal emelkedtek ebben a szezonban.
Utóbbi számot támasztja alá a „kulcshibák” csökkenése, különösképpen a VAR bevezetése óta, ugyanis négy évvel ezelőtt az utolsó NB I-es szezonban, amikor még nem segített a technika, akkor 60 ilyen tévedés történt, ez a szám az elmúlt három idényben, 18, 17, legutóbb pedig 14 volt. Hanacsak Attila elárulta, a 14 kulcshibából 12-t a videobíró segítségével el lehetett volna kerülni, két esetben pedig nem nézhették vissza az adott szituációt.
Hanacsek kifejtette, a legutóbb NB I-es szezonban hét olyan forduló is volt, amikor egyáltalán nem kellett a technikának fölülbírálnia játékvezetői döntést. Ez azt mutatja, hogy a játékvezetők egyre többször hoznak jó döntést, és a játékosok is partnerek, hiszen az OTP Bank Liga előző kiírásában 46 százalékkal kevesebb piros lapot kellett felmutatniuk a bíróknak. Hanacsek Attila külön kiemelte, hogy a jelentősen hosszú, három percet meghaladó VAR-vizsgálatokat is sikerült 43 százalékkal csökkenteni.
A sajtóbeszélgetésen több, a médiában és a szurkolók között sokáig vitatott esetet elemeztek a résztvevők, ilyen volt például a Fehérvár „elbukott” bronzérmét eredményező leshelyzet, ami szabad szemmel szinte észrevehetetlen volt, de a technika megmutatta, hogy több mint 30 centiméteres volt a különbség.
