Egy új tanulmányban az egyetem kutatói elemezték a növények genetikáját annak fényében, hogy valóban megegyeznek-e a Beal által leírtakkal. A genetikai tesztelés meglepte a tudósokat, és az eredmények segítenek a hosszú életű magok élettartamuknak meghosszabbításában természetes talajviszonyok között.
A kísérlet kezdetén 20 üveget, több mint ezer maggal töltöttek fel, egészen pontosan 21 féle fajtával. Az üvegeket lefelé döntve temették el, hogy ne gyűljön benne össze a víz, amely kirohasztaná a magokat.
A fő cél az volt, hogy a gazdák megtudják, hogyan kezeljék azokat a magokat, amelyek a talajban életben maradnak. Az eredeti ötlet az volt, hogy öt évente kiásnak egy üveget, de ahogy az idő múlt, az ásatások közötti időt meghosszabbították, és most már minden 20 évben ásnak csak ki egy új üveget.
Még négy üveg maradt, és a kísérlet 2100-ig tart. az üvegeket egy titkos helyen tartják, hogy senki más ne nyithassa ki vagy rongálja meg őket a kutató csapaton kívül.
Bár a magok többsége meghalt, van néhány, ami még mindig életben van és először a kísérlet során, a csapat az újabb DNS-analízis-technológiát használta annak érdekében, hogy pontosan azonosítsa, melyik magfajok vannak még életben.
