Annak megértése, hogyan ismerjük fel az érzelmeket, lenyűgöző utazás az agy bonyolult kanyarulataiban. Az érzelmek azok amelyeken keresztül megtapasztaljuk és eligazodunk a világban, befolyásolják gondolatainkat, viselkedésünket és interakcióinkat. A közös nevetés örömétől a szívből jövő búcsú szomorúságáig az érzelmek életünk minden területét színesítik. E gazdag élmények mögött azonban egy összetett idegi szimfónia áll, amelyet az agy hangszerel.
Az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT) Dr. Francesco Papaleo által koordinált Genetics of Cognition kutatócsoportja felfedezett egy olyan, állatokban és emberekben egyaránt jelen lévő agyi hálózatot, amely lehetővé teszi mások érzelmeinek felismerését.
A Nature Neuroscience című folyóiratban közzétett kutatás új, hatékonyabb terápiás stratégiák kidolgozását teszi lehetővé az olyan idegrendszeri fejlődési rendellenességek – például a skizofrénia vagy az autizmus – kezelésére, amelyekben a szociális funkciók károsodnak.
Az érzelmeket két távoli agyi régió irányítja
A mások által kifejezett érzelmek felismerése és az azokra való megfelelő reagálás alapvető készség az állatok számára, mivel növeli a társaikkal való hatékony interakció képességét, és ezáltal a túlélés valószínűségét. Az e folyamat hátterében álló agyi mechanizmusok még az ember esetében is nagyrészt ismeretlenek.
Dr. Francesco Papaleo kutatócsoportja a legmodernebb technikák segítségével olyan agyi áramkört fedezett fel, amely a szociális-kognitív folyamatokban vesz részt, és amelyet eddig még soha nem vizsgáltak. Speciális neuronsejtek egy csoportjából áll, amelyek az agy két távoli területét kötik össze: a prefrontális kéreg és a retrospleniális kéreg.
Embereknél ennek a kapcsolatnak a működését vizsgálták egy több mint 1000 önkéntes bevonásával végzett kísérletben. Minden kísérleti személynek egy olyan képernyőt kellett néznie, amelyen düh, boldogság vagy semlegesség kifejezését mutató arcok jelentek meg. A teszt során a kutatók mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) rögzítették az agyi aktivitást, hogy lássák, mely agyterületek aktiválódtak. Az eredmények megerősítették az összefüggést az agyi áramkör két területének – a prefrontális kéreg és a retrospleniális kéreg – aktivitása és az érzelemfelismerés között.
Izgatottak vagyunk ezektől az új eredményektől, mert elmélyítik azon agyi áramkörök megértését, amelyek kódolják, és ezáltal arra késztetnek bennünket, hogy reagáljunk mások érzelmeire. Szeretnénk szélesebb képet kapni arról, hogyan működnek ezek a mechanizmusok, különösen arról, hogyan változnak meg pszichiátriai és idegrendszeri fejlődési rendellenességek esetén.
Az idegrendszeri fejlődési rendellenességek kezelésére jelenleg használt gyógyszerek nem szelektívek, válogatás nélkül hatnak sokféle neuronra. Lehetségesnek tűnik olyan terápiás stratégiák kifejlesztése, amelyek specifikus agyi áramköröket céloznak meg, hogy csökkentsék a mellékhatásokat, ugyanakkor növeljék a kezelés hatékonyságát.
