Az NBC News és az AP tudósítása szerint a tudósok azt vizsgálták meg ezekben a tanulmányokban, hogy a kevesebb kezelés megkönnyítheti-e a betegek életét anélkül, hogy romlanának az eredményeik. Harminc éve a rákkutatók még ennek éppen az ellenkezőjét hirdették, mára viszont ez nem már nem ennyire egyértelmű.
A tudósok példaként említették, amikor az előrehaladott mellrákban szenvedő nőket a halál szélére sodorták hatalmas dózisú kemoterápiával és csontvelő-átültetéssel. Ez a megközelítés nem működött jobban, a betegek ráadásul sokat szenvedtek miatt. A kutatók szerint a kevesebb néha több, ahogy a mondás is tartja, ez pedig gyakran a hatékonyabb gyógyszereknek is köszönhető.
„A jó hír az, hogy a rákkezelés nemcsak egyre hatékonyabbá, hanem elviselhetőbbé is válik, és egyre kevesebb rövid, illetve hosszú távú szövődménnyel jár” – mondta Dr. William G. Nelson, a Johns Hopkins School of Medicine munkatársa. A tendenciát bizonyító tanulmányokat a hétvégén az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság chicagói konferenciáján vitatták meg. Az eddigi tudományos eredmények szerint a paradigmaváltás három ráktípusnál már bizonyítottan jótékony hatással bír.
Petefészekrák
Francia kutatók megállapították, hogy az előrehaladott petefészekrák műtétje során az egészségesnek tűnő nyirokcsomók eltávolítása például felesleges. A tanulmány 379 beteg eredményeit hasonlította össze, akik felénél eltávolították a nyirokcsomókat, míg a másik felénél erre nem került sor. Kilenc év elteltével nem volt különbség abban, hogy a betegek mennyi ideig éltek, és kevesebb komplikáció lépett fel azoknál, akiknél kisebb beavatkozást végeztek, kevesebb vérátömlesztésre volt szükség a későbbiekben.
Nyelőcsőrák
Egy német tanulmány 438 olyan beteget vizsgált, akik a nyelőcsőrák műtéttel kezelhető típusában szenvedtek. A résztvevők fele egy közös kezelési tervet kapott, amely magában foglalta a kemoterápiát és a nyelőcsőműtétet, másik fele viszont ezek mellé még sugárkezelést is kapott. Három év elteltével a kemoterápiát és műtétet kapók 57 százaléka volt életben, míg a kemoterápián, műtéten és sugárkezelésen, vagyis a keményebb kezelésen átesettek alig fele (51 százalék).
Hodgkin-limfóma
Az úgynevezett Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú, daganatos burjánzása, amelynek kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedések közé tartozik. A kutatók megállapították, hogy a kevésbé intenzív kezelés itt is hatékonyabb, és kevesebb mellékhatással jár.
A vizsgálatban 1482 ember vett részt kilenc országban: Németországban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Azt találták, hogy négy év elteltével a kevésbé kemény kemoterápia az érintettek 94 százalékánál kordában tartotta a betegséget, míg az intenzívebb kezelésben részesülők valamivel kevesebb, 91 százalékánál volt ez megfigyelhető.
