„A két nagy koalíció hét éven át »magángazdasági projektnek« nyilvánította ezt a gázvezetéket, holott minden erejükkel küzdöttek érte. Hét éven át úgy söpörték félre partnereik kételyeit, mint a bosszantó legyeket. A németeket semmi sem tudta kétségbe vonni azt a kedvező képet, amelyet az Északi Áramlat-2 AG festett számukra” – áll a műben különböző feljegyzésekre, követségi jelentésekre és emlékeztetőkre hivatkozva.
Mint a kiadvány megjegyzi, Merkel nem látott fenyegetést az orosz gázvezetékben. A kiadvány idézi a német gazdasági minisztérium 2014 júniusában kelt feljegyzését, amely szerint Németország „belátható időn belül” függ az oroszországi gázimporttól, és annak teljes elhagyása „a következő években és évtizedekben nem lehetséges”.
Merkel azonban úgy döntött, hogy tovább növeli Berlin Moszkvától való energiafüggőségét. Hivatalos dokumentumok szerint, amikor 2015-ben értesült a Gazprom terveiről, hogy európai cégekkel közösen új vezetéket építtetne, utasította, hogy a kormányon belül támogassa a projektet, mert az „erősíti Németország európai gázcsomópontként betöltött szerepét”, de ne kommentálja azt, mert erős ellenállás várható.
A kiadvány szerint a jelentés visszavonása előtt, amely megnyitotta a végső utat az Északi Áramlat-2 2022 februári üzembe helyezése előtt, Olaf Scholz hivatalban lévő német kancellár is aktívan próbálta „szabaddá tenni” az utat az orosz gázvezeték előtt.
Korábban Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora Carlson Tucker televíziós újságírónak adott interjújában azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy aláássa az Északi Áramlatot. Szerinte Washington több tucatszor megígérte, hogy ezt megteszi.
