Magyar Tibor
2024. június 8. szombat. 5:27
A fejet hosszasan érő napsugárzás hatására kialakult hősérülés legenyhébb fokozata a felhevülés, ezt követi a napszúrás, majd legsúlyosabb formája, a hőguta.
Az enyhe napszúrás tünete a fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés és a hányinger. Súlyos napszúrásra utal az erős fejfájás, a hányás, a tarkókötöttség, a sápadt és nyirkos bőr, a gyengeség, a zavartság és a rövid ideig tartó eszméletvesztés. Bekövetkezhet a testhőmérséklet hirtelen, jelentős, akár 39-40 fokra történő emelkedése is. Csecsemők esetében a napszúrás jele lehet a meleg tapintatú fej, illetve a jellegzetesen visító sírás.
Forduljon háziorvosához, amennyiben ismétlődő hányást, erős fejfájást tapasztal, vagy ha a tünetek néhány napon belül nem szűnnek meg. Csecsemővel minden esetben házi gyermekorvoshoz kell fordulni napszúrásra utaló jelek esetén.
A napszúrás általában a napon hosszabb ideig történő tartózkodás után alakul ki. A tünetek hátterében az a jelenség áll, hogy a szervezet egyre kevésbé képes fenntartani a megfelelő belső hőmérsékletet. Az agyhártyák enyhe fokú gyulladása duzzadással, vizenyővel jár. A duzzadt agyhártyák nyomják az agy különböző területeit, aminek következtében kialakulnak a napszúrás jellegzetes idegrendszeri tünetei.
A napszúrás ritkán jár súlyos következménnyel, azonban eszméletlen állapot, előrehaladott idegrendszeri tünetek, vagy csillapíthatatlan láz esetén kórházi kezelés válhat szükségessé. Hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – akkor következik be, ha a test belső hőmérséklete (maghőmérséklete) 40 fok fölé emelkedik.
A napszúrás diagnosztizálása során a fizikális vizsgálatot és a vérnyomásmérést követően az idegrendszeri tünetek vizsgálatára kerül sor a reflexek, valamint az agyidegek és az agyhártya izgalmi jeleinek értékelésével; szükség esetén EKG-vizsgálattal kiegészítve.
A napszúrás enyhe tünetei 2-3 napos ágynyugalmat követően rendszerint maguktól elmúlnak. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak, a beteg fekvőbeteg-szakellátás keretében történő megfigyelésére, kórházi kezelésére lehet szükség. Fontos az elvesztett folyadék pótlása, amit – mivel a fokozott verejtékezés sóhiányt okoz – gyógyszertárban vagy drogériákban kapható, azonnal oldódó, folyadékpótlásra szolgáló por vízben való feloldásával célszerű biztosítani. A folyadékpótlást követően a beteget árnyékos, hűvös helyen vagy légkondicionált helyiségben kell lefektetni, majd láz esetén lázcsillapítót, erős fejfájás esetén fájdalomcsillapító szert kell adni neki. A testhőmérséklet csökkenése hűtőfürdővel is elősegíthető, ügyelve arra, hogy a fürdővíz hűtése fokozatosan történjen.
Napszúrás esetén a legfontosabb, hogy a beteg minél előbb árnyékos helyre, hűvös helyiségbe kerüljön. Kísérje a beteget hűvös, árnyékos, szellős helyre, majd nyugtassa meg, és fektesse le enyhén emelt felsőtesttel. Helyezzen hűtőborogatást a fejére, szükség esetén adjon neki fájdalom- és lázcsillapító szert, és minél hamarabb gondoskodjon a folyadékpótlásról.
A napszúrás a közvetlen napsugárzás kerülésével, illetve világos színű – nagy meleg esetén benedvesített – fejfedő (sapka, kendő stb.) viselésével, és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével előzhető meg. A legmelegebb órákban (11–15 óra között) célszerű árnyékos helyen tartózkodni. Verejtékezés esetén az elveszített sómennyiség sós ételek fogyasztásával pótolható.
A napszúrás leggyakrabban a gyermekeket érinti, mivel vízháztartásuk érzékenyebb a felnőttekénél, és a vékony koponyacsontok miatt könnyen eljut a napsugárzás az agyhártyájukig. Szabadtéri programok esetén különösen ügyelni kell arra, hogy a gyermekek ne tartózkodjanak hosszasan a tűző napon, és gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelükről is.
