2024. június 9. vasárnap. 17:29
A gfs.bern intézet előrejelzése szerint a választók 69 százaléka szavazott a „törvény a biztonságos áramellátásért” mellett. A szavazást megelőzően a legtöbb párt, üzleti szövetség és olyan nagy környezetvédelmi szervezetek, mint a WWF és a Greenpeace támogatták a törvényt.
Néhány kisebb környezetvédelmi csoport azonban ellenezte, és összegyűjtötte a népszavazáshoz szükséges aláírásokat. Attól tartanak, hogy a törvény felgyorsítja a nagy energiaprojekteket, és szélerőművekkel és napelemekkel borítja be az alpesi tájat. A szélsőjobboldali SVP párt is ellenezte a törvényt, mert úgy véli, hogy a megújuló energiák túlságosan instabilak ahhoz, hogy garantálják az energiabiztonságot.
A svájciak többsége nyilvánvalóan nem osztja ezeket a félelmeket: az előrejelzés szerint a törvény egyértelmű támogatást kapott. A kormány szerint a törvény célja a megújuló energiákból történő villamosenergia-termelés elősegítése, az ellátásbiztonság növelése és a villamosenergia-fogyasztás csökkentése. A törvény többek között szabályozza a nagy nap- és szélerőművek építését. A jövőben pedig a tetőn és homlokzaton elhelyezett kis naperőművek építését is támogatni fogják.
Svájcot és az alpesi ökoszisztémát különösen súlyosan érinti a globális felmelegedés, az Alpok gleccserei gyorsan olvadnak. Egy tavalyi népszavazáson a svájciak amellett szavaztak, hogy országuk 2050-re CO2-semlegessé váljon.
A jövőbeni villamosenergia-mixről szóló népszavazás csak egy volt a vasárnapi több népszavazás közül: az előrejelzések szerint az egészségbiztosítási járulékoknak a rendelkezésre álló jövedelem legfeljebb tíz százalékában való korlátozására irányuló kezdeményezés is szűk körben elbukott. Nem kapott többséget az a javaslat sem, amely az egészségügyi rendszer költségfékének az alkotmányba történő bevezetéséről szólt.
A svájciak egyértelmű nemmel válaszoltak az oltásellenesek kezdeményezésére. Világjárvány esetén ki akarták zárni a nem beoltott emberekre vonatkozó korlátozásokat, például az éttermekbe való belépéskor. Az előrejelzés szerint azonban a svájciak 75 százaléka arra szavazott, hogy ne változtassanak a meglévő oltási szabályokon.
Genf kantonban a lakosok a gyűlöletszimbólumokról, például a horogkeresztről is szavaztak. Az előzetes eredmények szerint mintegy 85 százalék szavazott az ilyen szimbólumok köztereken való tiltását célzó alkotmánymódosítás mellett. Ezzel Genf lett az első kanton Svájcban, amely alkotmányában rögzítette a horogkereszthez hasonló szimbólumok és emblémák közterületen való megjelenítésének vagy viselésének tilalmát.
