Az Európai Parlament közzétette az első előrejelzéseket az uniós választások eredményeiről. Eszerint az Európai Néppárt 181 mandátumot szerez az új, 720 fős parlamentben, a szocialisták 135, a centrista Renew pedig 82 helyet. Ez összesen 398 mandátumot jelent a jelenlegi nagykoalíciónak, amelynek most 417 képviselője van a kisebb, 705 fős parlamentben.
Ursula von der Leyennek 361 szavazatra van szüksége ahhoz, hogy második ciklusra is a Bizottság elnöke lehessen, de a nagykoalíción belül nem minden párt támogatja őt. Ezért a korábbi sajtóbeszámolók szerint az utóbbi időben megpróbálta szorosabbra fűzni a viszonyát Giorgia Melonival, és rajta keresztül az ECR és az ID, a rendszerkritikus frakciók pártjai közül szeretne támogatókat találni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 71, az Identitás és Demokrácia (ID) 62 képviselőre számíthat.
A Zöldek visszaesnek, 53 képviselőjük lehet, a Baloldalnak pedig 34. Az előrejelzésben 102 független képviselő szerepel. Egyelőre közéjük sorolódnak a Fidesz, a Mi Hazánk, de például a német AfD politikusai is.
Franciaország
Emmanuel Macron listája, a Renaissance az első becslések szerint a szavazatok 15,2 százalékát szerezte meg – alig valamivel többet, mint a szocialisták, akik 14,3 százalékot kaptak. A Jordan Bardella vezette Nemzeti Tömörülés hatalmasat nyerhetett (31,5 százalék), a becslések szerint kétszer annyi mandátumot szerez , mint a „macroniták”.
Bardella új választások kiírására szólította fel Macront arra hivatkozva, hogy az elnöknek figyelembe kell vennie az „új politikai kontextust”.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés győzelme „nemzeti tragédia Franciaország számára” – mondta Christophe Grudler, a Renew európai parlamenti képviselője a POLITICO-nak nem sokkal az első eredmények megjelenése után.
„Háromszor olyan keményen kell majd dolgoznunk” az Európai Parlamentben – tette hozzá.
Németország
Az előzetes eredmények szerint a várakozásoknak megfelelően jelentős visszaesést szenvedtek el a kormányzó „jelzőlámpa koalíció” pártjai: az SPD a harmadik helyre szorult, 14 százalékkal, a Zöldek a negyedikek lettek, és ők bukták a legnagyobbat: több mint 8 százalékkal kevesebben adták rájuk a voksukat, mint 5 éve. Figyelemre méltó az is, hogy az újonc BSW, Sahra Wagenknecht euroszkeptikus baloldali pártja megelőzte a Szabaddemokratákat. Az AfD, amit nemcsak a német fősodoratú sajtó, de egy szélesebb nemzetközi összefogás próbált minden eszközzel lejáratni, több mint öt százalékkal kapott többet a 2019-es eredményénél. Ami pedig meglepő, hogy a háborúpárti CDU/CSU pártszövetség végül csak 1 százalékkal erősödött. Ugyanakkor tény: toronymagasan megnyerte a pártok versenyét. Igazán erősödni tehát csak a békepártok tudtak.
Ezzel együtt Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjának, a konzervatív Keresztényszociális Uniónak (CSU) a vezetője előrehozott választásokat sürgetett Németországban.
„Tény, hogy a koalíciós kormányt leszavazták, és Olaf Scholznak Macronhoz hasonlóan új választásokat kell kiírnia” – jelentette ki.
Szomszédunkban úgytűnik, a békepárti FPÖ, a sokáig páriaként kezelt Szabadságpárt 27 százalékkal nyert. Ez 6 mandátumra lehet elég. A konzervatív Néppárt pedig sokat gyengült ugyan, de egy hajszállal végül odaért a második helyre. Itt érdemes megemlíteni: együttes eredményük 50 százalék, ami előrevetít egy jobboldali koalíciót, hamarosan ugyanis országgyűlési választásokat tartanak az országban.
A szociáldemokraták öt, a zöldek és a liberális Neos 2-2 mandátumot szerezhetett.
Horvátország
Jelen állás szerint a kormányzó HDZ nyert, azonban erősen szerepelt a békepárti és baloldali SDP. Az előbbi közel 34, utóbbi nem egészen 28 százalékot ért el, majd messze lemaradva a DP következik 8,6 százalékkal.
Spanyolország
A spanyolországi exit pollok szerint a jobbközép Néppárt egy orrhosszal nyerte meg a választásokat. A jobbközép PP 21-23 képviselői helyet szerez az EP-ben, a kormányzó Szocialista Párt pedig 20-22 helyet. A szélsőjobboldalinak mondott Vox 10 százalék körüli eredményével 6-7 mandátumot szerezhet.
Görögország
Görögországban az első hivatalos becslések szerint a kormányzó konzervatív Új Demokrácia vezet, de jelentősen meggyengült az egy évvel ezelőtti országos választásokon és a legutóbbi európai választásokon elért támogatottságához képest.
Az Új Demokrácia 27,9 százalékot kaphatott.
A baloldali Syrizát 14,8, a szocialista Pasokot pedig 12,9 százalékra mérték. A kommunista KKE 9,4 százalékon áll, elveszítve a negyedik helyet az ultranacionalista Görög Megoldással (9,6 százalék) szemben. Érdemes megemlíteni, szinte minden szélsőjobboldalinak mondott párt erősödött.
Szlovákia
A Mandiner szerint Szlovákiában, ahol már tegnap lezajlottak a választások, Robert Fico SMER-je csak a második lett a nyugatos ellenzéki Progresszív Szlovákia mögött. Ugyanakkor a Hlas-szal együtt simán nyert volna 30 százalék fölötti eredménnyel.
A holland választást a zöldek nyerhették 21 százalék fölötti eredménnyel, míg Gert Wilders Szabadságpártja 17,7-tel a második lehet. Jócskán lemaradva a Mark Rutte Néppártja futhatott be a harmadik helyre 11,6 százalékkal.
A baloldali ellenzéki Zöld Baloldal pártja 18 százalékos támogatottsággal megszerezhette az első helyet, megelőzve Mette Frederiksen miniszterelnök szociáldemokratáit, akik 15 százalékkal a második helyen állnak. A két pártnak egyenként három mandátum jutna a 15 dániai képviselői helyből, ha az exit poll pontosnak bizonyul.
Svédország
Az előrejelzések szerint a Magdalena Andersson vezette szociáldemokraták győzelmét hozta a választás 23,1 százalékos támogatottsággal és a 21 svédországi képviselői helyből ötöt szerzett.
A második helyen a jobbközép Mérsékelt Párt végzett 17,3 százalékkal és négy mandátummal, de a nagy meglepetés a Zöld Párt erős szereplése volt, amely 15,7 százalékkal és három mandátummal megelőzte a szélsőjobboldali Svéd Demokratákat, akik 13,9 százalékot és három mandátumot szereztek.
Lengyelország
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és a Polgári Koalíció a jelek szerint nagy győzelmet aratott 38,2 százalékos eredménnyel, míg az ellenzéki Jog és Igazságosságra (PiS) a választók 33,9 százaléka adta le a voksát. Ez az első alkalom 2015 óta, hogy Tusk pártja legyőzte a PiS-t szövetségesek nélkül. A radikális Konföderáció a harmadik helyen végzett, váratlanul erős 11,9 százalékkal. A jobbközép Harmadik Út – amely Tusk kormánykoalíciójának tagja – 8,2 százalékkal a negyedik helyen végzett. Az exit poll szerint Lengyelország 53 EP-képviselői helyéből 21-et a Polgári Koalíció, 19-et a PiS, hatot a Konföderáció, négyet a Harmadik Út, hármat pedig A Baloldal szerez.
A legfontosabb hír, hogy az RMDSZ várhatóan 5 százalék fölötti eredményt ért el, azaz a magyar párt képviselőket küldhet az EP-be. A sikerüket némiképp árnyalja, hogy a magyargyűlölő szélsőséges AUR a második helyen végezhet 14 százalékkal.
Olaszország
Exit pollok szerint a Giorgia Meloni miniszterelnök Olasz Testvérisége nyerhette a választást a szavazatok 27-31 százalékával. Második helyre a balközép Demokrata Pártot várják 21,5-25,5 százalékkal, mögöttük a balpopulista Öt Csillag Mozgalom jöhet 10-14 százalékkal. A Hajrá Olaszország és Salvini Ligája 8-10 százalékot kaphatott egyenként.
Csehország
Az ANO, Andrej Babiš volt miniszterelnök pártja 26 százalékkal szerezte meg a cseh képviselői helyek többségét az Európai Parlamentben, és ezzel megelőzte a kormánykoalíciós SPOLU pártot, amely 22 százalékot ért el. Az ANO-nak 7, a SPOLU-nak 6 képviselője lesz a parlamentben.
A választás meglepetése az Eskü és Motorosok sikere. Ez jobboldali és szélsőjobboldali pártok koalíciója, amelyet Filip Turek vezet, és 10 százalékkal két helyet szerzett. A szélsőjobboldali SPD egy mandátumot fogott.
A Polgármesterek és Függetlenek és az Elég, a kommunisták vezette baloldali pártok koalíciója két képviselőt küldhet Brüsszelbe.
