MH/ MTI
2024. június 11. kedd. 13:55
Válaszút előtt az európai kohéziós politika: a felzárkóztatás legfontosabb eszközének jövője című, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közös rendezvényén a tárcavezető elmondat: ezt a kérdéskört nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel jelenleg hármas átmenet zajlik, digitális, zöld és demográfiai.
A tárcavezető kiemelte: a kohéziós politika alapvető fontosságú a regionális különbségek kezelésében, a fenntartható fejlődés előmozdításában és a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésében az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság márciusban publikált 9. Kohéziós Jelentése kapcsán megjegyezte: a dokumentum kiemeli a kohéziós politika szerepét a hosszú távú növekedés és versenyképesség elősegítésében, ami az egységes piac működéséhez elengedhetetlen.
A kohéziós politika 2027 utáni reformjáról szólva megjegyezte: radikális változtatás helyett finomításokra van szükség, és a módosításnak önkéntesnek kell lennie. Továbbá az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai mellett a helyi igényekhez jobban illeszkedő tagállami javaslatokat is figyelembe kell venni.
A kohéziós politikának továbbra is a fejlettségi különbségek csökkentésére kell összpontosítania – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, a jól működő kohéziós politika elengedhetetlen a gazdasági különbségek kezeléséhez és a jövőbeni tagállamok zökkenőmentes integrációjának megkönnyítéséhez.
Ezért Magyarország is támogatja az EGSZB-t abban, hogy vonják be a leendő tagállamokat ezekbe az egyeztetésekbe – fűzte hozzá.
A magyar álláspont, hogy a kohéziós politika keretrendszerének kialakításában illetve a források elosztásában továbbra is fontos szempont kell, hogy maradjon a gazdasági fejlettség és ennek főbb mutatószáma az egy főre jutó GDP – ismertette rá Navracsics Tibor.
Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke a konferencián elmondta: elengedhetetlen, hogy új lendületet kapjon az EU kohéziós politikája, ami erősítheti az állampolgárok bizalmát az európai projektben.
Ha azt szeretnénk elérni, hogy közelebb hozzuk az uniót az emberekhez, akkor a gazdasági és társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére van szükség, amit a kohéziós politikának támogatnia kell – mutatott rá.
Képzési, átképzési és támogatási programokra van szükség azokban a társadalmi csoportokban, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság, így a nők, fiatalok, bevándorlók, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében.
Megjegyezte: a kohéziós politikában továbbra is szükség van a területi megközelítésre, a gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklésére.
Az EGSZB, mint ahogy korábban is, most is együttműködik az aktuális uniós elnökséggel és kész megosztani ajánlásait – mondta.
Hozzátette: a kohéziós politika 2027 utáni időszakra vonatkozó átalakítására vonatkozó ajánlásaikat már elküldték Elisa Ferrerának, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosának, és a tagállamok minisztereinek.
Oliver Röpke elmondta: az EGSZB, az uniós intézmények közül elsőként bevonta a tagjelölt országok civil szervezeteinek képviselőit tanácsadó testületébe, mivel álláspontjuk szerint ezek a szereplők fontos szerepet játszanak az európai integráció társadalmi támogatásában.
