A szőlőbor készítésének folyamata komoly tudomány, gyökereit az ókorban kell keresni. A jó bor vitaminokat, ásványi sókat (vas, mangán, kálium, kalcium, foszfor és nyomelemek) és sok más hasznos anyagot tartalmaz.
A hosszú erjedési és érlelési folyamaton átesett bor magában hordozza a napfényes szőlőültetvényeken termesztett szőlőben felhalmozott napenergia gyógyító erejét. Nem véletlenül nevezik a jó bort „a napot a pohárban”.
Már Hippokratész is rámutatott, hogy a szőlőbor meglepő módon reagál az ember természetére, az egészséges és a beteg emberre egyaránt. Különös jelentőséget tulajdonított a bornak az erő helyreállításában, különösen az idős embereknél. Franciaországban még ma is úgy hívják a bort, hogy „az öregek teje”.
Engedjük meg magunknak, hogy az esti salátánkhoz igyunk egy kis száraz vörös- vagy fehérbort.
A fiatal bor késlelteti a szénhidrátok vérbe jutását, segíti a fehérjék emésztését, és érezhetően csökkenti az esti étvágyat.
Ugyanezen okból a száraz fehérbor is beilleszthető a cukorbetegek étrendjébe. Általánosságban elmondható, sőt meg kell engedni magunknak néhány pohár száraz bort vagy pezsgőt (de csak hozzáadott cukor nélkülit).
Azonban ügyeljünk arra, hogy csak mértékkel fogyasszuk.
