Egy 17. századi festmény miatt retteg egy francia középiskola tanári kara

A „multikulturális” Jacques-Cartier középiskola francia tanára néhány hete megmutatta a diákoknak Giuseppe Cesari olasz művész Diana és Actaeon című festményét, amely egy görög mitológiai történetet ábrázol, amelyben a vadász, Actaeon Diana istennőt és nimfáit látja fürdeni.

Sophie Vénétitay, a Snes-FSU középiskolai tanárok szakszervezetének főtitkára szerint erre „néhány diák elfordította a tekintetét, sértve érezte magát, azt mondta, hogy megdöbbent.” Otthon pedig azt állították a szüleiknek „hogy a tanár rasszista megjegyzéseket tett” rájuk.

„Jól tudjuk, hogy az ilyen cselekedetek tragédiához vezethetnek” – mondta Vénétitayné a BFMTV híradójának. Hozzátette: „Ezt láttuk Samuel Paty meggyilkolásakor. Ezért kollégáink fenyegetve és veszélyben érzik magukat.”
Az Issou iskola tanárai elmondták, hogy a tanulók utóbb elismerték, hogy hazudtak, de „a kár már megtörtént”, és az indulatok alig-alig csitultak.

„Bosszúálló szülőkkel van dolgunk, akik szívesebben hisznek a gyerekeiknek, mint nekünk” – mondták.
Gabriel Attal oktatási miniszter hétfőn személyesen kereste fel az iskolát, majd azt mondta, hogy fegyelmi eljárást indítanak „azokkal a diákokkal szemben, akik felelősek a helyzetért, és akik a tényeket is elismerték”.

Emellett egy különítményt is telepítenek az iskolába, hogy biztosítsák a „köztársasági értékek” betartását – mondta. Az viszont nem derült ki, hogy a „csapat” rendőrökből vagy más szakemberekből áll-e.

A Jacques-Cartier középiskola munkatársai eközben megtagadták a munkát, mondván, féltik a biztonságukat, mivel a közelmúltban két tanárt gyilkoltak meg dzsihádisták.

Érdemes hozzátenni, mindez csak a betetőzése egy régebb óta tartó folyamatnak.

A cikkből kiderül, hogy az iskola igazgatója a közelmúltban több alkalmazottat és erőforrást kért az oktatási minisztériumtól az iskolai fegyelem megromlásának kezelésére, mondván, hogy a verekedések, a halálos és a nemi erőszakkal való fenyegetések általánossá váltak a tanulók körében.

„Úgy érezzük, egyértelműen veszélyben vagyunk. Közvetlen feletteseink támogatnak bennünket, de magasabbról nem” – mondta egy tanár.

Elolvasom a cikket