Zelenszkij és a NATO is azonnal elutasította az ajánlatot. Kijev a béketárgyalások előfeltételeként ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz csapatok vonuljanak vissza az 1991-es ukrán határokhoz.
Peszkov a Pavel Zarubin orosz újságírónak vasárnap adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy „a fronthelyzet jelenlegi dinamikája egyértelműen azt mutatja, hogy az ukránok számára tovább fog romlani”.
Emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij 2019-es elnöki székbe jutása nagyrészt annak volt köszönhető, hogy ígéretet tett arra, hogy békét hoz Ukrajnába, és hozzátette, hogy mindig is azt mondta, hogy bármit megtenne hazájáért.
„Talán egy olyan politikus, aki a haza érdekeit a sajátja, sőt az urai fölé helyezi, elgondolkodik egy ilyen javaslaton. Meglátjuk, mi történik” – jegyezte meg Peszkov.
A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy Putyin ajánlatát semmiképpen sem szabad „ultimátumként” értelmezni, hanem inkább „békekezdeményezésként, amelyet a helyi realitások figyelembevételével terjesztettek elő”.
Arra a kérdésre, hogy Moszkva életképes tárgyalópartnernek tartja-e Zelenszkijt, tekintettel arra, hogy elnöki mandátuma a múlt hónapban lejárt, Peszkov azt mondta, hogy „ő nem olyan személy, akivel megállapodásokat lehetne kötni, mert de jure az nem lenne legitim”.
A szóvivő szerint azonban Putyin nem zár ki semmilyen tárgyalási lehetőséget, mivel Kijevnek legitim hatóságai vannak, amelyek bárkit kinevezhetnek tárgyalásra. „A tárgyalásokat általában szakértők vezetik, és a legitim hatóságok írják alá.”
Zelenszkij elnöki jogköre május 20-án járt le, miután az Oroszországgal való konfliktus kezdete után 2022 februárjában bevezetett hadiállapotra hivatkozva úgy döntött, hogy nem tart új választásokat. Putyin azt mondta, hogy Zelenszkij ezt követően lényegében bitorolja a posztját, és hogy az ukrán parlament az egyetlen legitim hatalom az országban.
