Az MNB alapításának 100. évfordulóját ünneplő jubileumi programsorozathoz csatlakozó két napos rendezvény csütörtöki napján egy workshop keretein belül a mesterséges intelligencia archívumokban való alkalmazásának témáját járták körül az előadók, a pénteki konferencia fókuszában pedig a hiperinfláció témája állt.
A European Association for Banking and Financial History (eabh) idén Budapesten az MNB-vel közösen tartotta éves taggyűlésével egybekötött konferenciáját és workshopját. A frankfurti székhelyű nonprofit szervezet tevékenysége a bank- és pénzügytörténeti kutatásokra fókuszál, elsősorban a banki, pénzügyi és biztosítási szektor történeti hátterének feldolgozása révén, több mint 60 tagja között jegybankok és piaci szereplők is megtalálhatók. A csütörtöki workshopot Kuti Zsolt, az MNB ügyvezető igazgatójának gondolatai nyitották, majd a mesterséges intelligencia archívumokban történő alkalmazására fókuszáló nemzetközi kutatások és tanulmányok kerültek bemutatásra és megvitatásra olyan intézményekből érkezett kutatókkal, mint a Trinity College Dublin, a Dutch National Archives és a British Library.
A pénteki konferenciát Kandrács Csaba, az MNB alelnöke nyitotta meg, megemlékezve Popovics Sándorról, az MNB első elnökéről, aki hitt abban, hogy a gazdaságtörténeti ismereteknek elengedhetetlen jelentősége van a közgazdasági gyakorlatot illetően. Kandrács Csaba felidézte továbbá az elmúlt évtizedek jelentős hiperinflációs időszakait és hangsúlyozta az ezekből levonható – a mai turbulens időkre is vonatkoztatható – tanulságokat.
Kandrács Csaba nyitóbeszédét követően a konferencia a hiperinfláció témakörét járta körbe olyan neves előadók részvételével, mint Pierre Siklós magyar származású, nemzetközi hírű hiperinfláció kutató, Harold James, a Princeton Egyetem professzora, valamint Federico Sturzenegger, az argentin jegybank egykori elnöke. Hugo Bänziger, az eabh igazgatótanácsának elnöke bevezető előadásában bemutatta, hogy milyen hatása volt a két világháborút követő európai hiperinflációknak a semleges Svájc gazdaságának megerősödésében. Pierre Siklós, a kanadai Wilfrid Laurier University oktatója előadásában a nemzetközi összehasonlításban relatíve keveset kutatott 1945-46 közötti magyarországi hiperinfláció példáján keresztül ismertette a hiperinflációs időszakok kutatásának nehézségeit és az azokból leszűrhető, ma is releváns tapasztalatokat. Harold James professzor az első világháborút követő lengyelországi hiperinfláció kiváltó okait, az ellene folytatott küzdelmet és annak politikai és társadalmi következményeit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a korabeli államok magukra voltak utalva a válságkezelésben. Moritz Kraemer, a londoni Soas University kutatója a feltörekvő piacokon 1945 után kialakult hiperinflációs periódusokról és a közöttük fennálló hasonlóságokról és különbségekről adott elő. Federico Sturzenegger elnök úr az argentin hiperinflációs időszakokat és az azokra adott állami és spontán társadalmi válaszokat mutatta be, számos személyes, családi emlékkel szemléltetve az elhangzottakat.
A konferencia délutáni programjában sor került egy kiemelt panelbeszélgetésre is, amely a jegybankok hiperinflációval kapcsolatos tapasztalataira fókuszált az 1990-es évektől kezdve. A beszélgetés résztvevőjeként megosztotta tapasztalatait Charles Goodhart, az angol jegybank monetáris politikai bizottságának korábbi tagja, Nikolay Nenovsky, a bolgár jegybank kormányzótanácsának tagja, Paweł Szałamacha, a lengyel jegybank igazgatóságának tagja és Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója is. A panel résztvevői felidézték az országaikban tapasztalt hiperinflációs időszakokat és az azok kezelése során alkalmazott monetáris és fiskális eszközöket, jó és rossz gyakorlatokra is példát hozva.
