A választási győzelmét követően Magyar Péter több állami intézmény vezetőjét is azonnali távozásra szólította fel, a független intézményrendszer helyreállítását ígérve. Az érintett közjogi tisztviselők azonban szinte egy emberként jelezték: mandátumuk hosszú távra szól, és nincs szándékukban lemondani róla.
A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar Péter elnök a győzelmi beszédében nem sokat teketóriázott: nyolc közjogi tisztviselőt szólított fel azonnali lemondásra. Mint fogalmazott: akik az elmúlt tizenhat év rendszerének „tartóoszlopai vagy bábjai” voltak, nincs helyük az új berendezkedésben.
„Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérjen fel, mint a győztes párt listavezetőjét kormányalakításra, azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is”
– sorolta Magyar Péter.
Reagáltak a megszólított közjogi tisztviselők
A megszólított közjogi tisztviselők nem távoznak, meg is indokolták, miért.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Telex megkeresésére azt válaszolta:
„Az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást”.
Azt is kiemelték, hogy az elnök kinevezése kilenc évre szól, jelen esetben 2030 decemberéig.
Hasonló álláspontot közölt a Gazdasági Versenyhivatal is. Szintén a lapnak adott válaszuk szerint
„Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait. A Tpvt. 33. § (2) rögzíti, hogy „a Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.”
A Kúria a HVG-nek küldött válaszában az Alaptörvényre hivatkozott:
„A Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja.”
Varga Zs. András mandátuma 2030. január 1-jéig szól.
Az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is hasonló érvelést fogalmazott meg:
„Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.”
Windisch Lászlót négy éve választotta meg az Országgyűlés az ÁSZ vezetőjének.
Az Alkotmánybíróság rövid válaszában úgy fogalmazott:
„az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait”.
Nehezen mozdítható az államfő
Magyar Péter a közjogi tisztviselők között a köztársasági elnököt, Sulyok Tamást is távozásra szólította fel. A jelenlegi szabályozás alapján azonban ez nem egyszerű folyamat: az államfői tisztség elvételéhez a képviselők egyötödének kezdeményezése és kétharmados parlamenti támogatás szükséges.
A döntés ráadásul nem kizárólag az Országgyűlésen múlik, mivel az eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le, amely az ügy során még az államfőt is meghallgathatja.
Közben a hivatalban lévő államfő jelezte, hogy megkezdődnek az egyeztetések: szerdára személyes találkozóra hívta az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőit.
Írta az atv.hu
