Az ukrajnai háború az 1962-es kubai rakétaválság óta a legnagyobb konfrontációt váltotta ki Oroszország és a Nyugat között, és Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszország megváltoztathatja hivatalos nukleáris doktrínáját, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett ilyen fegyvereket be lehet vetni.
Vasárnap Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának vezetője is közölte: ha a fenyegetések növekednek, akkor meg valóban lehetne változtatni az ilyen fegyverek bevetésére vonatkozó döntéshozatali időt.
Kartapolov, aki egykor az orosz erők parancsnoka volt Szíriában, jelenleg pedig a kormányzó Egységes Oroszország párt törvényhozójaként tevékenykedik, hozzátette, hogy túl korai lenne a nukleáris doktrína konkrét változtatásairól beszélni.
Oroszország 2020-as nukleáris doktrínája meghatározza, hogy az elnök mikor fontolhatja meg a nukleáris fegyverek bevetését: nagyjából válaszul egy nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverekkel, illetve hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadásra, „amikor az állam léte kerül veszélybe”.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország és az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb nukleáris hatalmai, a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 88 százaléka van a birtokukban.
Mindkét állam modernizálja a nukleáris arzenálját, míg Kína rohamosan növeli a rendelkezésére álló robbanófejek számát.
Putyin ebben a hónapban azt mondta, hogy Oroszországnak nincs szüksége nukleáris fegyverek bevetésére az ukrajnai győzelem biztosítása érdekében, ami a Kreml eddigi legerősebb jelzése arra vonatkozóan, hogy Európa második világháború óta leghalálosabb konfliktusa nem fog nukleáris háborúvá fajulni.
Azt is mondta azonban, hogy nem zárja ki az orosz nukleáris doktrína megváltoztatását.
A múlt héten ismét azt mondta, hogy a nukleáris doktrínát esetleg meg kell változtatni, mert Oroszország ellenfelei ultra-kis hatóerejű nukleáris eszközöket fejlesztenek.
Moszkva és Washington egyaránt jelentősen csökkentette fegyverei számát, amikor a Szovjetunió összeomlott, de a hidegháborús fegyverzetellenőrzési struktúra összeomlott, és sok diplomata azt mondja, hogy most egy új fegyverkezési verseny bontakozhat ki.
Az Egyesült Államoknak az elkövetkező években több stratégiai nukleáris fegyvert kell rendszerbe állítania, hogy elrettentse az Oroszország, Kína és más ellenfelek által jelentett növekvő fenyegetést – mondta ebben a hónapban a Fehér Ház egyik magas rangú tanácsadója.
Oroszország azt mondja, hogy érdekelt a fegyverzetellenőrzésről szóló tárgyalásokban az Egyesült Államokkal, de csak egy szélesebb körű, az európai biztonságot és Ukrajna jövőjét érintő megbeszélés részeként.
