Valljuk be, Gincburg nyilatkozatai elég rejtélyesek, ebből azonban nem következik az, hogy a Gamaleja és a vezető orosz onkológiai központok által fejlesztett oltóanyag ne lenne ígéretes. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az utolsó pillanatig védeni akarják a felfedezésüket.
Ahogy a bevezetőben írtam, az orosz elnököt sem szedte ízekre a nyugati sajtó, és ez nem véletlen. Számos ország és gyógyszeripari vállalat folytat hasonló kutatásokat, például a Moderna és a Merck & Co. is versenyben van.
Az Egyesült Királyság támogatásával a BioNTech szintén a személyre szabott rákkezelések tökéletesítésén dolgozik. Az mRNS technológián alapuló vakcinájuk klinikai tesztelésének elindítását néhány nappal Alekszandr Gincburg TASZSZ-nak adott interjúja előtt jelentette be az NHS, az Egyesült Királyság egészségügyi szolgáltatója.
A Moderna pedig már 2020-ban túljutott az állatkísérleteken.
Tehát, azt senki nem vitatja, hogy a Gamalejánál jó nyomon járhatnak, csak éppen a részleteket hiányolja mindenki. Az elmúlt fél évben megjelent híradások és kommentárok alapján azonban kezd körvonalazódni, miről lehet szó.
Először is, valószínűleg nem egy, hanem többféle megoldáson dolgoznak párhuzamosan az oroszok, és ezek közül néhány a bevezetés előtt áll, amit csak a bürokrácia akadályoz. Erre utalnak Veronika Szkvorcova, a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA) vezetőjének szavai.
– Mivel ezek a gyógyszerek egyénre szabottak, a jogszabályok módosítására volt szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a vakcinák alkalmazása. Az FMBA kezdeményezésére korábban javasolt módosítások, amelyek lehetővé teszik a változó összetételű gyógyszerek előállítását és használatát, 2024 szeptemberében lépnek hatályba – fogalmazott június 5-én.
És hozzátette: „a módosítások hatályba lépése után a gyártási helyekre vonatkozó követelményeket szabályozó mellékszabályzatokat kell kiadni, és megfelelő finanszírozást kell biztosítani. Úgy gondolom, hogy másfél-két éven belül megkezdődhet az onkovakcinák széleskörű klinikai alkalmazása.”
Világos továbbá, hogy a kutatások a peptid-, RNS-, vektor- és sejtes vakcinákra egyaránt kiterjednek, a cél viszont nem egy univerzális rákellenes oltás kifejlesztése – azt egyelőre senki sem tartja lehetségesnek –, hanem olyan szereké, amelyek segítik a beteg immunrendszerét a daganatos sejtek felismerésében, és leküzdésében.
Ha minden igaz, a Gincburg által beharangozott szer ezek közül az mRNS technológiára épít, és amivel meglepheti a világot, az a hatásfoka. Az állatkísérletek során állítólag a nem beoltott melanomás (agresszív bőrrákos) egerek 19-22. napon belül elpusztultak, míg a beoltottak életben maradtak. Ennél a nyugati vakcinák szerényebb eredményre képesek, és ez az, ami gyanakvásra ad okot.
A kép hamarosan tisztulni fog ugyanis Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon (SPIEF) azt ígérte, hogy a preklinikai tesztek eredményeit várhatóan 2024-ben bemutatják az egyik – tehát ez is arra utal, hogy több kutatás folyik egyszerre – vakcina vonatkozásában.
Erre mindenki nagyon kíváncsi ugyanis a kezelés sikeressége az mRNS-molekula felépítésén múlik. A Moderna fent említett eljárásáról azt lehet tudni, hogy a fejlesztés kezdeti szakaszában a molekulájuk kilenc darab immunválaszt kiváltó „fésűfogat” tartalmazott, mostanra viszont már harmincnégyet. Nagy kérdés, hogy a Gamalejáé hányat?
Ancsa Baranova az amerikai George Mason Egyetem orosz származású professzora ezzel kapcsolatban a Lentának azt mondta: „a neoantigének, amelyekkel a tudósok dolgoznak, nem mindig kiszámíthatóak. Nem mindig nyilvánvaló, hogy mely neoantigének fognak működni és melyek nem.”
– Például kivonhatunk 500 neoantigént valamilyen emberi daganatból. A további kutatáshoz azonban ki kell választani közülük mondjuk a 20 legjobbat. De hogyan? Nincs idő kísérletezgetni vagy egereken dolgozni a legjobb kombináció megtalálásáig. Ezért számítógépes programokat és mesterséges intelligenciát használnak az antigénminták elemzésére – fogalmazott.
Vagyis, ha a Gamaleja Központ felügyelete alatt az oroszok valóban egy páratlanul hatékony mRNS alapú vakcinát fejlesztenek, amelyet jövőre már embereken is tesztelni fognak, ezen, a neoantigének kiválasztása és a molekula „összeszerkesztése” terén érhettek el igazi áttörést. Ennek az önmagában már az onkológiában is túl nem értékelhető jelentősége pedig más betegségek gyógyításában is új távlatokat nyithat.