A szívkoszorúér-betegség beavatkozás nélkül szívinfarktushoz, illetve hirtelen szívhalálhoz is vezethet. A szívkoszorúér-betegség kialakulásához számos életmódbeli és egyéb kockázati tényező – mint például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás – hozzájárulhat. A kockázati tényezők kedvező irányú befolyásolása azonban csökkenti a megbetegedésre való fogékonyságot.
A szívkoszorúér-betegség jelentős népegészségügyi probléma, melynek megelőzésére több szinten is szükséges gondolni: a betegség kialakulása előtt, illetve a korai felismerés és az állapotromlás vagy a maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a betegségteher csökkentése érdekében.
A szívkoszorúér-betegség kialakulásának megelőzésére szolgál az elsődleges szintű megelőzés. Ebbe beletartozik az egészséges életmód követése, valamint az évenkénti rendszeres orvosi kontroll.
Megfelelő étrenddel normális szinten tartható a testtömeg-, a vérnyomás- és a vércukorszint, valamint csökkenthető a vérrögképződésre való hajlam. Táplálkozási szakember (dietetikus) által személyre szabott diétával jelentősen csökkenthető az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus kockázata.
Fontos az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása. Kétféle zsír létezik, telített és telítetlen. A telített zsíros ételek fogyasztását kerülni kell, mert koleszterinszint emelkedést okozhat. A telítetlen zsíros ételek pedig csökkentik az érelmeszesedés kockázatát. Ilyenek például halolajok, növényolajok, diófélék.
Ajánlott a magas rosttartalmú ételek fogyasztása és a só- és cukorfogyasztás csökkentése. A a túl sok cukor és só fogyasztása növeli a vérnyomást, valamint a szívkoszorúér-betegség kialakulásának esélyét.
A rendszeres testmozgás hatására javul a szív teljesítménye, csökkentve ezzel a szívkoszorúér-betegség és szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
A mozgásnak számos kedvező hatása van. Csökkenthető vele a vérnyomás. Enyhén magas vérnyomás esetén nem szükséges a gyógyszeres kezelés, elég lehet a rendszeres testmozgás. Csökkenthető a testsúly, ideális testsúllyal javul az egészségi állapot, és csökkenthető a vérnyomás. Az anyagcsere folyamatos javulását is eredményezheti a rendszeres mozgás.
Az ideális testsúly meghatározásában segítséget nyújthat a BMI kalkulátor használata. A normál BMI 18,5 és 25 között van. A magas BMI-érték (több mint 25) növeli a szívkoszorúér- és cukorbetegség kockázatát.
Bizonyos elhízások esetén javasolt a derékkörfogat mérése is. Jelentős szív- és érrendszeri kockázatot jelent nőknél a 88 cm, férfiaknál a 102 cm feletti derékkörfogat.
A fogyással csökkenthető a vérnyomás, javítható a koleszterinszint, javítható a vércukorszint, csökkenthető a cukorbetegség, érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség, sztrók (stroke) kialakulásának esélye, csökkenthető vagy megelőzhető az ízületi fájdalom, csökkenthető egyes rákbetegségek kialakulásának kockázata.
A dohányzás a szívkoszorúér-betegség egyik fő rizikófaktora. Emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, fokozza a vérrögképződésre való hajlamot, károsítja az erek falát, továbbá számos egyéb szervrendszer károsodását is okozza.
A dohányosok esetében ötször nagyobb az érelmeszesedés, a fogínybetegség és a tüdőbetegség kialakulásának esélye. A leszokásnak több módja is van: lehet viselkedésterápiával, gyógyszeres támogatással, illetve egyéb alternatív módszerekkel.
A mértéktelen alkoholfogyasztás is növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Csak zárjeggyel ellátott alkoholt javasolt fogyasztani, és azt is mértékkel (például egy nap maximum 2 deciliter vörösbort). Alkoholfüggőség esetén orvosi segítséget kell kérni a leszokáshoz. Ennek elmulasztása esetén elvonási szindróma alakulhat ki.
A rendszeres alkoholfogyasztás abbahagyása esetén csökken a vérnyomás és a pulzusszám, javul a szív működése, csökken a krónikus gyomornyálkahártya-gyulladásnak esélye, csökken a cukorbetegség, érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség, sztrók (stroke) kialakulásának esélye, javul a máj regenerálódásának mértéke.
A másodlagos szintű megelőzéshez tartozik a betegség kialakulásának felismerése, még a kezdeti fázisban, mielőtt tüneteket okozna. A cél rendszeres, évenkénti kardiológiai szűrővizsgálatok elvégzése. A mielőbbi hatásos kezelés érdekében fontos a korai felismerés.
A szűrések során megtörténik a korai felismerés, majd ennek függvényében további vizsgálatok elvégzése, a felfedezett betegségek kezelése.
A harmadlagos szintű megelőzés esetén a betegség súlyosbodásának, valamint szövődményeinek megelőzése a cél. Ebbe beletartozik az életmódváltás, az alapbetegségek kezelése, valamint a rehabilitációs ellátások.