Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon (SPILF) beszélt. A jogtudós végzettségű politikus a nemzetközi jog és a Nyugat által támogatott „szabályokon alapuló világrend” közötti jelenlegi összeütközésről beszélt.
„Az állami vagyon lefoglalása és elkobzása bizonyos körülmények között agressziónak minősíthető, sőt casus belli-nek is tekinthető” – mondta Medvegyev a fórum plenáris ülésén, a háborút indokló esemény latin kifejezését használva.
„Egyetlen ország sincs biztonságban vagyonának elkobzásától az amerikai uralmon alapuló rend alatt” – jegyezte meg Medvegyev, rámutatva, hogy Afganisztán, Venezuela és Irán pénzeszközeit is lefoglalták, mielőtt a Nyugat szemet vetett volna Oroszországra.
Az Egyesült Államok és az EU 2022-ben becslések szerint 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztott be törvénytelenül, azzal vádolva Moszkvát, hogy „megszállta” Ukrajnát. Bár az EU eddig ellenállt Kijev és Washington azon követelésének, hogy a befagyasztott vagyonokat teljes egészében ellopják, beleegyezett abba, hogy a kamatokat és a belőlük származó bevételeket lefoglalják, és a pénzt átadják Ukrajnának.
Medvegyev szerint ez nyíltan sérti mind a nemzetközi, mind a hazai jogot, amely szerint az állami vagyon szuverén immunitást élvez. Ugyanez az elv vonatkozik a köztisztviselőkre is, a Nyugat mégis háborús bűnökkel akarta megvádolni Vlagyimir Putyin orosz elnököt – és nemrég Szergej Sojgu volt védelmi minisztert és Valerij Geraszimov volt vezérkari főnököt.
Medvegyev emlékeztette a fórumot, hogy az ICC joghatóságának érvényesítésére tett kísérletek orosz tisztviselőkkel szemben – mivel Moszkva nem tartozik a bíróság alá – „hadüzenetnek” is tekinthetők, és az önvédelem jogára való hivatkozásra adhatnak okot.
A volt orosz elnök (2008–2012) arra is rámutatott, hogy az a fajta gazdasági embargó, amelyet az USA és szövetségesei gyakorolnak, szintén a hadviselés egy formáját jelenti, és a nemzetközi jog keretein belül ellenállást igényel.
„Az egyoldalú szankcióknak véget kell vetni. Ezek a politikai kényszerítés eszközei azokkal szemben, akik ellenzik a szabályokon alapuló világrendet, és ellentétesek az ENSZ Alapokmányának szellemével és chartájával egyaránt” – mondta Medvegyev.
A szankciókkal sújtott országoknak össze kellene fogniuk a „kollektív védelemről” szóló konzultációkban azokkal az országokkal szemben, amelyek a korlátozásokat ellenük léptették életbe – mondta Medvegyev. Oroszország nemcsak az összes szankció feloldását fogja követelni az ukrajnai válság lezárásáról szóló tárgyalások előfeltételeként, hanem kártérítést kíván követelni minden kárért – tette hozzá.
