A magyarok hónapok óta nem válaszolnak a lengyel ügyészség kérdéseire Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski státuszával kapcsolatban, ezért kedden a lengyel igazságügyi miniszter, egyben főügyész két levelet küldött a magyar hatóságoknak – közölte a lengyel ügyészség.

Az első levélben információt kértek a magyar hatóságoktól, hogy tettek-e lépéseket az európai elfogatóparancs fényében, amit a lengyel bíróság adott ki Romanowski ellen még február végén, illetve amennyiben igen, akkor milyen szakaszban jár az eljárás. A lengyel ügyész hangsúlyozta, hogy a két érintett menekültstátuszát hivatalosan még nem erősítették meg a magyarok.

Az ügyész kérte azt is, hogy amennyiben a menekültstátuszt valóban megkapta a két korábbi kormánytag, akkor ezt a döntést semmisítsék meg, mivel ez a helyzet sértheti az Európai Unió jogát és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.

A közleményből kiderül az is, hogy korábban már küldtek egy levelet, hasonló témában, de a magyarok által március 30-án küldött választ „elégtelennek” ítélték. 

A második levélben, amit a belügyminiszternek címzett, az igazságügyi miniszter tájékoztatta a Ziobro elleni nyomozás állásáról a magyarokat. Ebben arról ír, hogy Ziobro ellen 26 bűncselekmény elkövetése miatt emeltek vádat, beleértve bűnszervezet létrehozását és vezetését, számos hivatali vétséget, kötelezettség mulasztást és az Igazságügyi Alapból származó, jelentős mennyiségű közpénz elsikkasztását.

Hasonló vádakat sorolnak fel a közleményben Romanowski ellen is, igaz nála csak 19 vádpont szerepel, de ezek között a bűnszervezettel, illetve sikkasztással kapcsolatosak ugyanúgy megvannak.

Romanowski a Jog és Igazságosság párttal 2024-ben egyesült, korábban önálló Szuverén Lengyelország politikusaként volt tagja a kormányzatnak 2023 őszéig. A politikust a lengyel ügyészség szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsította meg, és közpénzek pártérdekből történő felhasználása miatt indult ellene eljárás.

A képviselő mentelmi jogát még 2024 nyarán felfüggesztették, a bírósági meghallgatásán azonban Romanowski nem jelent meg, helyette – elvileg előre tervezett – magyarországi útra indult, ahonnan azóta sem tért haza. Gulyás Gergely 2024 decemberében erősítette meg, hogy Romanowski politikai menedékjogot kapott.

Ugyanebben az ügyben gyanúsított Ziobro is, aki szintén Magyarországra jött a tárgyalása helyett és idén januárban ő maga erősítette meg a közösségi médiában, hogy a magyar kormány menedékjogot biztosít számára.

A két politikus ellen a lengyelek februárban kérték Európai elfogatóparancs kiadását.

A két Magyarországon bujkáló lengyel politikus ügyére, illetve a náluknál is régebb óta itt élő Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök helyzetére kitért Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatóján.

A választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt elnöke megismételte egy korábbi kijelentését, miszerint „már ne vegyenek bútort, Magyarország nem lesz nemzetközileg körözött bűnözők búvóhelye”.

Nem csak azért, mert ez nem fair, hanem mert mi is elvárjuk majd más országoktól, hogy ők is kiadják a nemzetközi jognak megfelelően a potenciális bűnözőket, akik innen külföldre menekülnek. Azt tudja javasolni a volt lengyel igazságügyi miniszternek és helyettesének, hogy ha nincs takargatnivalójuk, nyugodtan menjenek haza és tisztázzák magukat a vádak alól. Ha még itt vannak az országban, akkor meg fogják találni a módját, hogy kiadják őket Lengyelországnak – tette hozzá.

Romanowksi erre úgy reagált hétfőn, hogy „egy hónapon belül alakul meg az új kormány, de nem a kormány dönt mindenről, hiába mondja ezt Magyar Péter. Nem a kormány fog minket (Romanowskit és a szintén Magyarországon bujkáló volt igazságügyi minisztert, Zbigniew Ziobrót – a szerk.) bilincsben Varsóba vinni, erről a bíróságnak kell döntenie. Mindez azonban másodlagos kérdés a számomra, a legfontosabb az, hogy Lengyelország egy nagyon fontos szövetségesét vesztette el” – mondta a politikus, aki ezek után még kijelentette, hogy Magyar Péter a magyar Donald Tusk és mindketten Brüsszel bábjai.

Nyitóképünkön Marcin Romanowski a Magyar-Lengyel Szabadság Intézet megalapításáról tartott budapesti sajtótájékoztatón 2025. április 25-én. Fotó: MTI / Balogh Zoltán