Tiktok-on kering egy videó, egy gyönyörű, hatalmas, több mint két méteres fenyőfáról, karácsonyfáról. A videó készítője megmutatja, hogy egyáltalán nem hullanak a fa tűlevelei. De a fő pikantéria az, hogy a felvételen látható fenyőfa 2022 november 24-től 2023. január 3-ig állt karácsonyfaként a lakásban.
Így tartsa sokáig frissen a karácsonyfát
A fa annak ellenére, hogy ez idő alatt végig a fűtött lakásban tartották, izzósorokkal és díszekkel megrakva, nem száradt ki, nem hullajtotta el a tűleveleit, nem barnult meg, nem lett semmi baja. A tűlevelei és az ágai rugalmasak, harsogó zöldek, mintha a felvételen látható lebontás pillanatában. Sőt! A fenyő új hajtásokat és tobozokat is hozott!
Ez a régi módszer, ami máig hasznos
A videó készítőjének édesapja 30 éve alkalmazza ezt a technikát:
- Vegyünk egy jókora dézsát, amelynek az alján nincsenek vízelvezető lyukak.
- Vágjunk ki egy akkora fakorongot, ami pontosan belefér az edény aljába.
- Ezt a fakorongot fúrjuk a fenyőfa talpába, mint egy talpazatot, ez tartja majd meg, hogy ne billegjen a fa.
- Fúrjunk 18-20 mély lyukat fúrógéppel a fa törzsének alsó részébe – a karácsonyi szezon alatt ezeken keresztül fogja felszívni a vizet a fa, és így marad majd megfelelően hidratált a lakás melegében.
- Nagyobb kövekkel és homokkal stabilizáljuk a fát, miután beállítottuk a dézsába. Kb. félig érjenek ezek az edényben.
- Töltsük fel színültig az edényt vízzel, majd minden másnap friss vizet adjunk hozzá. A fa néhány naponta 2-3 liter vizet szív fel.
Ha mégsem akarunk ezzel bíbelődni, választhatjuk a műfenyőt. Bár sokan az „ellene” tábort erősítik, a gyúlékonysága, természet ellenessége és az a bizonyos illat hiánya miatt.
A valódi vagy műanyag karácsonyfák környezetbarátabbak?
Mindannyian hallottunk már arról, hogy a fák miként segíthetik a klímaváltozás mérséklését azáltal, hogy megkötik a szén-dioxidot, és tárolják azt ágaikban, gyökereikben és tűiben. A karácsonyfák sem különböznek egymástól, ezért kivágásuk rossz ötletnek tűnhet.
Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy a karácsonyfa-tenyésztés környezeti előnyökkel járhat. A karácsonyfák több mint 10 év alatt nőnek 1,8 méteresre. Ezekben az években a fák az állatok játszótereként fognak szolgálni, és „elszívják” a szenet a légkörből.
Ha valódi fa mellett dönt, a legjobb, ha helyi forrásból szedi össze a fát, hogy minimalizálja a szállítással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.
Az ártalmatlanítás akkor is fontos, ha valódi fákról van szó. Ha hulladéklerakóra kerül, nagyobb lesz a környezetre gyakorolt hatása, mivel a lebomló fa metánt, egy erős üvegházhatású gázt termel. A fa elégetése szén-dioxidot és más szennyező anyagokat bocsát ki a levegőbe, bár a fa csak azt a szenet tudja visszajuttatni a légkörbe, amelyet eredetileg kivett. A legjobb ártalmatlanítási módszer a fa felaprítása, faforgácská vagy talajtakaróvá alakítva.
Mi szól a műfenyő mellett?
A műfenyők lelkes hívei azzal érvelnek, hogy évről évre sokszor használják őket. Bármennyire is igaz, a műfenyők azzal a hatalmas hátránnyal rendelkeznek, hogy műanyagból készülnek.
A műfenyők gyakran polivinil-kloridból (PVC) készülnek. Bár ez az anyag ellenálló, a műanyagok közül az egyik leginkább környezetkárosító anyag. Magas klórtartalma miatt a PVC mérgező szennyezést okozhat dioxinok formájában, amelyek a táplálékláncban felfelé halmozódnak fel az állatok szervezetében. A PVC-t szintén nagyon nehéz újrahasznosítani, és végül hulladéklerakókba kerül, ahol évtizedekig marad.
Ráadásul egy műanyag fa szénlábnyoma valójában magasabb, mint a valódié. Egy hamis fa körülbelül 40 kilogramm (88 font) üvegházhatású gázkibocsátással egyenértékű – ez több mint kétszerese egy valódi fának, ha szemétlerakóba kerül, és több mint 10-szer akkora, mint egy valódi faé, amelyet elégetnek.
Nagy az esélye, hogy a hamis karácsonyfája is hosszú utat járt be, mielőtt hazaért volna. Világszerte a műfenyők 80 százaléka Kínában készül. Miközben a világ körül szállítják vagy repülnek, hatalmas mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás szabadul fel.
