A tojásról évek óta folyik a vita, és egymást követik a tanulmányok, amelyek vagy támogatják, vagy elítélik a reggeli alapanyagot.
A tojást ellenzők a tojás koleszterintartalmára hivatkoznak, de ezt az állítást széles körben cáfolják.
Egy új tanulmány határozott érveket hoz fel a napi tojásfogyasztás növelése mellett.
A Journal of Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány kimutatta, hogy a heti egynél több tojás fogyasztása összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával.
A kutatók 1024 idősebb felnőttet kértek meg arra, hogy töltsenek ki egy étkezési kérdőívet.
A résztvevőket, akiknek a vizsgálat kezdetén nem voltak demencia jelei, a Memory and Aging Project (MAP) – a demencia és az öregedés egyéb krónikus betegségeinek longitudinális vizsgálata – keretében toborozták.
Miután elvégezték elemzésüket, amelynek során nyomon követték a demencia eseteit, és ezt összevetették a tojásfogyasztás arányával, a kutatók megállapították, hogy az egynél több tojás fogyasztása 47 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kockázatát.
Konkrétan azt találták, hogy a tojásfogyasztás az Alzheimer-kór agyi patológiájának alacsonyabb kockázatával járt együtt.
A mediációs elemzés – a lehetséges ok-okozati összefüggések leírására, feltárására és tesztelésére használt eszköz – azt is kimutatta, hogy a tojásfogyasztás az Alzheimer-demenciára gyakorolt teljes hatásának 39 százaléka az étrendi kolinnak volt köszönhető.
A megállapítás azután született, hogy a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett, 2500 középkorú felnőttet vizsgáló elemzés bizonyítékot talált arra, hogy a kolin étrendi bevitele összefüggésbe hozható a verbális folyékonyságot és a memóriát vizsgáló kognitív tesztekben nyújtott jobb teljesítménnyel.
A tojássárgájában található lecitin is szerepet játszhat ebben. Egy tanulmányban 3227 embert követtek nyomon, és körülbelül 250-en alakult ki demencia több év alatt.
Ezen emberek táplálékbevitelét elemezve kiderült, hogy a lecitint tartalmazó ételek mindennapos fogyasztása jelentősen csökkentette a demencia kialakulásának kockázatát.
Egy régebbi, patkányokon végzett vizsgálat szintén azt sugallta, hogy az étrendi lecitin megemeli a kolinszintet.
A lecitin olyan zsírok keveréke, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet sejtjei számára. Számos élelmiszerben megtalálható, többek között a szójababban és a tojássárgájában.
Az étrendben a lecitin a kolin, a B-vitaminokhoz hasonló tápanyag fő forrása. A lecitinből acetilkolin alakul ki, amely az idegimpulzusokat továbbító anyag.
Érdemes megjegyezni, hogy a tojássárgájáról évek óta ellentmondásos vita folyik. A fellángolás 2019-ben következett be, amikor egy nagy, közel 30 000 ember bevonásával készült tanulmány a tojásfogyasztást a szívbetegségek és a halálozás megnövekedett kockázatával hozta összefüggésbe. Ez ellentmond a jelenlegi vélekedésnek, miszerint az élelmiszerekben lévő koleszterin nem ad okot aggodalomra, mivel a telített zsírok (a vajban, sajtban és húsban találhatóak) fogyasztása többet tesz a koleszterinszintünkért – magyarázza a British Heart Foundation (BHF).
Bár a szívbetegeket korábban óva intették a tojásfogyasztástól, ez már több mint 20 éve nem így van, és az egészséges táplálkozásra vonatkozó brit iránymutatások nem javasolnak korlátozást a koleszterinfogyasztásra vonatkozóan.
A tanulmányt annak idején Victoria Taylor, a British Heart Foundation vezető dietetikusa így kommentálta: „Sok vita folyt a tojás szerepéről a szív- és keringési betegségekkel kapcsolatban. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy azoknál az embereknél, akik több tojást ettek, a benne lévő koleszterin miatt nagyobb volt a szívbetegségek kockázata.
A Mayo Klinika szerint a legtöbb egészséges ember ugyanis hetente akár hét tojást is ehet anélkül, hogy a szívbetegség kockázata növekedne.
Amellett, hogy erősíti az agyműködést, egyes tanulmányok szerint ez a tojásfogyasztási szint még a stroke bizonyos típusainak és a makuladegeneráció nevű súlyos szembetegségnek a megelőzésében is segíthet, amely vaksághoz vezethet.