A közleményben emlékeztettek, hogy július 1-től Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának elnöki feladatait. Hangsúlyozták, hogy olyan versenyképességi fordulatra van szükség az EU-ban, amelynek alapját az erős nemzetek, és nemzeti kultúráink kölcsönös tisztelete adja. A magyar modell a felsőoktatás, szakképzés és innováció kapcsán már bizonyított. A következő fél évben a kormány a jó gyakorlatokat kívánja a tagországok képviselőinek átadni és közösen Európa javára fordítani.
Mint írták, az EU-elnökségek első oktatási és képzési eseménye hagyományosan az Oktatási és Képzési Magas Szintű Munkacsoport (HLG) ülése. A HLG fontos szerepet játszik az oktatási és képzési szakpolitikával kapcsolatos uniós együttműködés technikai és politikai szintjeinek áthidalásában. A kétnapos budapesti tanácskozás fókuszában az oktatásban és képzésben való stratégiai partnerségek bemutatása és áttekintése volt, amely az EU versenyképességének fejlesztésével kapcsolatos magyar elnökségi átfogó prioritáshoz kapcsolódik.
Az eseményt Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium frissen kinevezett államtitkára és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nyitotta meg. Varga-Bajusz Veronika köszöntőjében elmondta: „A versenyképesség erősítése a magyar elnökség egyik átfogó prioritása, és az oktatás kulcsszerepet játszik e cél elérésében. Magyarország néhány éve új, teljesítményrendszeren alapuló finanszírozási modellt vezetett be a felsőoktatási intézmények számára. Sikerült jobban összekapcsolnunk a felsőoktatási intézményeket a gazdasági és regionális szereplőkkel, tevékenységüket rugalmasabbá tenni, ezzel is erősítve pozíciójukat hazai és nemzetközi szinten” – tették hozzá.
A találkozón tárgyalták az európai felsőoktatási csomag részeként ismertetett Európai diploma kérdéskörét is. Az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnöksége idején ezért Magyarország olyan kiegyensúlyozott javaslatot kíván előmozdítani, amely segíti Európa versenyképességét, és nemzeti jogkörben tartja meg a felsőoktatást – fűzték hozzá.
Az elmúlt években az egyetemi modellváltással és az egyetemi felvételi rendszer megújításával sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban. 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, a felsőoktatásba jelentkezők száma évek óta eléri a 120 ezret.
A szakképzésben is versenyképességi fordulat történt: a megújított szakképzés egyszerre biztosít szakmát, érettségit, megélhetést. Összeforrt a gazdasággal: középpontjában a gyakorlat, a duális képzés áll, amely a tanulók iskolán kívüli, vállalati környezetben történő tapasztalatszerzését érősíti. A magyar szakképzés mára Európa élvonalában van. Az eredmények tehát magukért beszélnek: a magyar modell működik – írták.
A közlemény szerint az esemény keretében a tagállamok és az Európai Bizottság képviselői intézménylátogatáson vettek részt az Óbudai Egyetemen és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, amelyek során bemutatásra kerültek az egyetemek jó gyakorlatai a stratégiai partnerségek, valamint a zöld átállás tekintetében.
A HLG tagok véleménycseréje, a már működő magyar felsőoktatási, szakképzési és innovációs rendszereink bemutatása szilárd alapot biztosít a magyar elnökség kezdeményezéseihez az elkövetkező hat hónap során – tette hozzá a közlemény.
