Kovács Attila azt mondta: az EP-frakció megalakulása „a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének a stratégiai gyümölcse, ennek az együttműködésnek a legkézzelfoghatóbb eredménye az elmúlt években”. Ez a szövetség azért is természetes, mert az azt alkotó pártok együttműködése közös elképzeléseken nyugszik. Ezeket a pártokat összeköti az európai zsidó-keresztény hagyományok tisztelete, a tagállamok, a nemzetek szuverenitásának a tiszteletben tartása, a családpolitika, az európai demográfiai kérdés megoldásának igénye, valamint „napjaink (…) legfontosabb kihívása, a háború lezárásának igénye”, a béke iránti vágy – emelte ki.
Kovács Attila kifejtette: a politikában a közös minimumot kell keresni, azokat a pontokat, amelyek összekötik a sok esetben másként gondolkodó politikai erőket. A béke kérdése az a közös alap ma, ami összeköti az európai választókat, vagy „a politikának a józan ész talaján álló erőit” – mondta. Hangsúlyozta: Európa, a világ, ma békét szeretne, és „mindenki, aki különböző fórumokon a békéért tesz, az (…) Európa jövőjéért tesz egy nagyon-nagyon fontos lépést”.
Megismételte, június 9-én az európai választópolgárok a változásra szavaztak, és – mint fogalmazott – „jobboldali-konzervatív irányba fordították az Európai Unió (EU) kormányrúdját”.
Megüzenték, hogy kevesebb liberalizmust, zöld ideológiát, illegális migrációt, valamint több, a szuverenista, „nemzeti gondolat környékén összpontosuló politikai erőt szeretnének” az EP-be küldeni – mondta Kovács Attila. Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy a jobboldali-nemzeti tömb, illetve pártjaik az egyes tagállamokban sokkal több szavazatot kaptak.
A kutatási igazgató beszélt arról is, 2020 márciusában a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert az „gondolkodásában, ideológiájában balra tolódott, gyakorlatilag már nem lehetett felismerni a különbséget az önmagát kereszténydemokrataként definiáló” néppárt, valamint a szocialisták, zöldek és liberálisok között.
Formálisan külön frakciókban ültek, de az a politikai jövő, amit Európának adni szeretnének, az gyakorlatilag egy volt: ezek a pártok támogatják a föderális Európát, az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát – magyarázta Kovács Attila. Hozzátette: ezek a pártok nem voltak képesek érdemben kezelni a illegális migráció kihívásait, valamint az elmúlt két és fél évben „semmilyen kézzelfogható érdemi lépést nem tettek a béke megteremtése, a szomszédunkban zajló háború megfékezése érdekében.”
Kiemelte, mindezért valós igényként merült fel az európai választópolgárok részéről egy politikai alternatíva megteremtése. „Ma már kijelenthetjük, hogy ez a politikai alternatíva a jobboldalon, a konzervatív, a nemzeti, a szuverenista, (…) a patrióta oldalon körvonalazódik” – fogalmazott Kovács Attila.
Szerinte Brüsszelben azért hallani most sok olyan hangot, amely a Patrióták Európáért frakciót kritizálja, mert a „félelem motiválja” a mainstream pártokat, „a politikai alternatíva megjelenésétől való félelem”. A bécsi patrióta kiáltványt követő szűk két hétben az alternatíva politikai keretei is megszülettek – mondta Kovács Attila.
Rámutatott, azon korábbi feltételezékkel szemben, hogy ez egy térségi alapú együttműködés lesz, a politikai közösséghez szerte Európából jelentkeztek a nemzeti pártok: 12 tagállam 13 pártja, mintegy 20 millió szavazó közvetlen demokratikus felhatalmazásával.
A Patrióták Európáért frakció rögtön a harmadik legnagyobb erő lett az EP-ben, megelőzve az európai konzervatívokat és Macron liberális politikai formációját – mondta Kovács Attila.
Kiemelte, Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz EP-képviselői 2020 márciusa óta azon dolgoztak, hogy megteremtsék az együttműködés alapjait: azt a bizalmi légkört, a személyi, szervezeti keretet, amely most a Patrióták Európáért frakció megalakulásában öltött testet. Megjegyezte azt is, hogy az Alapjogokért Központ az elmúlt három évben szervezője volt CPAC Hungarynak, és így büszkék arra, hogy a központ katalizátora lehetett „a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének”, valamint arra, hogy teret nyújthattak az antiglobalista erők, gondolkodók globális együttműködésének.
Kovács Attila elmondta, az EU-t az elmúlt húsz évben egy nagykoalíció, a szocialisták és a néppárt együttműködése irányította, és most a fő változás az, hogy „az európai politikai térkép jobbratolódásával” új alternatíva nyílik. Szerinte „az i-re a pontot” az olasz és francia tagpártok a Patrióták Európáért frakcióhoz való csatlakozása tette fel. Kovács Attila kitért arra, hogy szerinte a frakció hatékonyan és eredményesen tud majd együttműködni az európai konzervatívokkal.
Kifejtette azon véleményét is, hogy a frakció megalakulásával sikerült kitörnie a jobboldali-konzervatív erőknek a „politikai karanténból”, amelyet a korábbi Identitás és Demokrácia frakció tagjai „elszenvedtek”. Ugyanis a fősodratú pártok az elmúlt öt évben „nem adták oda” nekik a képviselőcsoportot megillető lehetőségeket – emlékeztetett Kovács Attila.
A magyar soros uniós elnökségről szólva arról beszélt, az elmúlt szűk tíz nap bebizonyította: ha valaki valóban Európa érdekeit szem előtt tartva áll az EU kormányrúdjánál, akkor „tíz nap alatt többet tud tenni a békéért, mint számos európai vezető az elmúlt több mint két évben.”
