A Győr-Moson-Sopronban található 41 generátort idén eddig 26 napon kellett bekapcsolni, összesen 4614 órára. Országosan évente több tíz milliárd forint kárt előz meg a rendszer a mezőgazdaságban.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április közepén Győr-Moson-Sopronban is beüzemelte az országos jégkármérséklő rendszert (JÉGER), amely ezzel hetedik alkalommal kezdte meg szeptember végéig tartó védekezési szezonját. Az országos lefedettséget nyújtó 986 darab – 219 automata és 767 manuális – berendezésből álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely feláramlással a felhőkbe jut és ott csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék méretei kisebbek lesznek.
Áprilisban a hónapra nem jellemzően több jégveszélyes zivatar alakult ki az országban. A hideg idő ellenére több napon képződtek zivatarok, szupercellás zivatarok, amelyeket többfelé búza, borsó nagyságú jég kísért hazánkban. Május második felétől szinte mindennap voltak záporok, zivatarok, szupercellás zivatarok, többfelé felhőszakadás, amelyeket kisebb méretű jég kísért, míg a június első tíz napja az elmúlt hat év legviharosabb időszaka volt.
Győr-Moson-Sopronban 41 jégkármérséklő talajgenerátor üzemel, a legtöbb (11) a soproni járásban, kilenc a győriben, a legkevesebb, kettő a pannonhalmiban. Április közepétől június 23-ig a vármegyében 26 napon kellett bekapcsolni a rendszert, összesen 4614 órára.
Győr-Moson-Sopronban tavaly öt hónap alatt 814 hektár károsodott területet jelentettek a gazdák, ebből a jégeső miatti volt a legnagyobb, 507 hektár, felhőszakadás miatt 263, vihar miatt 44 hektárt ért kár. A legjelentősebb az áprilisi jégkár volt 468 hektáron. Az országban a gazdálkodók 2023-ban 30 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A NAK által kiépített rendszer működtetéséhez a kormány – az Agrárkár- enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb kétmilliárd forint külön forrást biztosít.