Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke vitára hívta ki Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét a közélet megújításának gondolatával, a közéleti viták társadalmi hasznosságát felemelgetve, az ország jövőjének jobbítási szándékával. A politikából távozó, majd oda öt év után visszatérő egykori Jobbik vezető amúgy sikeres politikus volt, 2018-ban az ország második legerősebb pártját irányította, s azért távozott, mert nem volt képes megvalósítani kormányváltó ígéretét. Így tartotta tisztességesnek.
Egy politikai szereplőnek önmaga reaktiválása új vízió mentén nagyon is elfogadható és tolerálható, ám Gyurcsány Ferenc vitára invitálása véleményünk szerint súlyos és érthetetlen baklövés. A magyarországi politika megújítása ugyanis éppen Gyurcsány Ferenccel erősen megkérdőjelezhető, amúgy pedig kizárt, sőt elképzelhetetlen, bornírt ötlet is. Nem pusztán azért, mert Gyurcsány a jelenkori magyar történelem kitartóan legelutasítottabb és bukott politikusa, hanem főként azért, mert erkölcsileg is vállalhatatlan az, amit tett az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján, már azt megelőzően is az őszödi beszédben elhangzottak miatt. Amelyek mégiscsak a demokrácia alapjait kezdték ki, alapvetően a választás elcsalásáról („őriztük a titkot, hogy elő ne kerüljenek olyan papírok, amelyekből kiderülne, mire készülünk”), meg a választók átveréséről szóltak. Sőt, Gyurcsány maga volt az, aki aktív miniszterelnökként, a 2006-os kampányban a miniszterelnök-jelöltek televíziós vitáján nemcsak vitapartnerének, Orbán Viktornak, hanem az emberek szemébe is hazudott.
Éppen Vona Gábor felejtette volna el ezt, aki maga is Gyurcsány ellenében építette fel a Jobbikot? Idézzük hát fel, hogy történt azon a vitán: „Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy itt valaki gyógyszerfelírási-díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, s vonja vissza” – fogalmazott Fletó. – „Ön úriember, ilyet senki nem mondott. Erre most kampányt akarnak építeni? Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet… Vonja vissza azt a vádját is, hogy mi privatizálni akarunk, ez nem tisztességes, elnök úr.” Ezek után bizony százkilencven állami vállalatot vertek dobra. Vona most ezt az embert hívná vitára, aki átverte az Európai Uniót is. Hamis adatokat küldtek Brüsszelnek a választások előtt a konvergencia-jelentésben, majd elérték, hogy az Unió haladékot adjon a benyújtásra. Így elhazudhatták, hogy a költségvetés hiánya 2005-ben potom tíz százalékos volt, s jönnek a szocialista megszorítások.
Ezzel az emberrel akarja megvitatni a jövőt Vona Gábor? Azzal a bukott kormányfővel, aki ma is igazságbeszédnek tartja őszödi alakítását, törvényesnek a 2006-es rendőrterrort, a szemkilövetést, az embervadászatot, a jogtalan őrizetbe vételeket, a statáriális letartóztatásokat, az emberi jogok durva megsértését?
Azzal az emberrel vitázna, s állítaná helyre a közéleti párbeszédet, aki a rablóprivatizáció egyik legnagyobb nyertese, a vagyonszerzés bűvészinasa volt, amelynek szinte valamennyi fejezete bűzlött a korrupciótól, a bennfentességtől, az őszödi kormányüdülő villájától a Szalay utcai irodaházig, a Motimtól az Apró-villa Fittelinás felújításáig, a sor a végtelenségig folytatható lenne.
Olyan apróságokról már ne is beszéljünk mint Gyurcsánynak a pécsi egyetem egyetem kulcsos szekrényéből eltűnt szakdolgozat ügye, amelynek saját „bedobozolt” példánya a mai napig sem került elő. Micsoda lottóötös. Az egyetem kulcsos szekrényében lapul az évfolyam százhuszonhét végzősének szakdolgozatából százhuszonhat. Csak egy hiányzott onnan. Az, amit kerestek. Gyurcsányé. A volt egyetemi KISZ-bizottsági titkáré, s amely dolgozat címe szóról szóra úgy szólt, mint volt sógoré, a Balatonfelvidék szőlészete és borászata. Ám a bizottság lezárta az ügyet, a sógor szakdolgozatának pedig értékelése tűnt el véletlenül. Nem volt mit mivel összehasonlítani. Kinek pech. Kinek szerencse.
Magát egy videójában „őszinte és becsületes pasinak, tisztességes hazafinak” beállító Gyurcsány Ferenc cége pedig több száz millió forintot hitelezett kamatra a költségvetési és gazdasági csalással vádolt párttársának, ami miatt a pénzügyi felügyelet kétszer tizenöt millió forintos bírságot rótt ki a tisztességes hazafira, egyúttal feljelentést is tett jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, ezt még ma is vizsgálja a rendőrség.
Vona Gábor figyelmét elkerülhette az is, hogy Gyurcsány pártjáról, a Demokratikus Koalícióról az övének nem kellene példát vennie a törvényes működést illetően. Az Állami Számvevőszék ugyanis már a 2018-as kampányidőszakban azt állapította meg, hogy a DK a számviteli, a párt- és a kampánytörvényt is megsértette. Emlékeznek még a Teréz körúti irodatűzre a DK háza táján 2018 novemberében? Akkor éppen mintegy félmilliárd forint kampánypénzzel kellett elszámolni, de hát megégtek azok a csúnya bizonylatok. A baj csak annyi, hogy a számviteli törvény szerint ezt a párt székhelyén kellett volna tárolni, s nem Teréz körúton. Most meg jött a dollárbaloldali büntetés. Aztán itt van a színházbotrány is, a DK-s nézők harminc százalékos támogatást kaptak a jegyárakból a Katona Józsefben, amely annak a Fővárosi Önkormányzatnak a színháza, amelyet éppen a DK-s többség kormányoz.
Ez az a színház, amely 2019-ben kormányellenes tüntetést is szervezett a DK számára a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozáskor. Lehet, hogy ez is hazafias színmű, de hogy nem erkölcsös, az biztos…
A szerző újságíró
