A tudósok első és legfontosabb következtetése: a tanulmány összefüggést mutatott ki az alvás időtartama és a kognitív funkciók (memória, koncentráció, reakciósebesség stb.) között. Nevezetesen: a legjobb teszteredményeket azok érték el, akik napi hat-kilenc órát alszanak, beleértve a nap közbeni alvást is. A legrosszabb eredményeket pedig azok kapták, akik öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet aludtak.
A tudományos munka tehát kimutatta: az agy teljesítménye szempontjából nem a felkelés és az elalvás ideje a legfontosabb, hanem az alvás teljes időtartama. Más szóval ha az éjfél után fekvő „bagoly” megengedheti magának, hogy ne reggel hét órakor, hanem tíz-tizenegy órakor keljen fel, akkor szellemi képességei nem szenvednek csorbát. Sőt, a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az általuk vizsgált emberek közül az éjfél tájt eéalvók jobban teljesítettek.
– Az esti típusok, vagyis a „baglyok” körülbelül 13,5 százalékkal több pontot értek el a teszteken, mint a reggeli típusok, a „pacsirták” – olvasható a következtetésben. – A különbségek rendkívül szignifikánsak, amely azt jelenti, hogy valószínűleg nem véletlenszerűek – tették hozzá.
A kutatócsoport egyik vezetője, dr. Raha West, az Imperial College London munkatársa hozzátette: „Tanulmányunk megállapította, hogy azok a felnőttek, akik természetüknél fogva aktívabbak este, általában jobban teljesítenek a kognitív teszteken, mint az úgynevezett pacsirták.” Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy minden „korán kelő ember” rosszabb kognitív teljesítményt nyújt. Az eredmények egy általános tendenciát tükröznek.
Érdemes hozzátenni, tanulmány eredményei nem adnak okot arra, hogy kijelentsük, hogy a „baglyok” okosabbak, mint a „pacsirták”, mivel a tudományos cikk szerzői nem vették figyelembe például a résztvevők iskolai végzettségét.
