Azt tudjuk, hogy a felnőttek a REM (az álmokért felelős ciklus) szakaszban álmodnak, továbbá az is köztudott, hogy a kisbabák rengeteg REM-fázist tapasztalnak. Ebből nyilván arra lehetne következtetni, hogy akkor sokat is álmodnak, a kérdés pedig az, miről? Nos, az igazság ennél azért sokkal árnyaltabb, mert a szakértők úgy vélik, a csecsemők korántsem álmodnak annyit, mint azt gondolnánk – írja az elle.hu.
A kisbabák az alvás felét REM-ben töltik, azonban az idegkutatók úgy vélik, az újszülöttek esetében ez a szakasz esetükben egészen más célt szolgál. Állításuk szerint a bébik agya a REM-szakaszban aktívan dolgozik, de ilyenkor általában nem álmodnak, hanem kvázi feldolgozzák az ébrenléti állapotban szerzett információkat és ingereket. Mindebből egyenesen következik az is, hogy mivel a baba a fejlődésének kezdeti szakaszában nem álmodik, valószínűleg rémálmai sem lesznek. A rémálmok a traumáknak való kitettség, a túlzott képzelőerő vagy a mindennapos stressz következményeként jelennek meg, mindezek pedig egy csecsemő esetében gyakorlatilag még nem léteznek.
Mikor kezdenek álmodni?
Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mégis mikor kezdenek el álmodni a kicsik? Az általános konszenzus, hogy a gyerekek két éves koruk környékén kezdenek el álmodni. David Foulkes pszichológus, aki gyerekek álmait tanulmányozza például azt mondja, hogy alapvetően a kisgyerekeknek apró álmaik vannak. Esetükben általában csak pillanatképek jelennek meg, a felnőttek álmaihoz képest inkább úgy néznek ki, mint egy diavetítés. Jellemzően állatok és más ismerős látnivalók, közeli rokonok, pajtások jellenek meg számukra.
Hosszabb, tartalmasabb álmok
A kicsit idősebb, 5-9 éves gyerekeket viszont már mozgó képeket és szereplőket látnak valamiféle akció, cselekvés közben. Ebben az életkorban az álmok már több eseményt is tartalmazhatnak, a gyerekeket pedig egyre inkább emlékeznek is arra, miről álmodtak az éjszaka. A gyerekek nagyjából 8 éves koruk környékén jelennek meg központi szereplőként a saját álmaikban, ekkora pedig az álmok narratívája összetettebbé és hosszabbá válik. Ilyenkor már nem csak megálmodják a cselekményt, ahogyan az kibontakozik, de gondolataik és érzéseik is vannak az álomban.