MH/ MTI
2024. július 20. szombat. 9:20
Frissítve: 2024. július 20. 9:29
John Herbert Dillinger 1903. június 22-én született az Indiana állambeli Indianapolisban. Anyját hároméves korában elvesztette, élelmiszerkereskedő apja keménykezű ember volt. Már kisgyermekként meggyűlt a baja a törvénnyel, a helyi fiúbanda tagjaként kisebb csínytevéseket és lopásokat követett el. Tizenhat évesen otthagyta az iskolát és egy gépjavító műhelyben kezdett dolgozni. Egy balul elsült autólopási kísérlet után 1923 nyarán belépett az Egyesült Államok haditengerészetébe, ahol gépjavító tisztként annak a csatahajónak fedélzetére osztották be, amelyet a második világháború alatt elsüllyesztettek Pearl Harborban. Pár hónap után rádöbbent, hogy a katonai szolgálat nem neki való, ezért dezertált, és visszatért Indiana államba.
Mooresville-ben 1924-ben megnősült, de mivel nem talált munkát, egy börtönviselt barátjával fegyverrel kiraboltak egy helyi élelmiszerboltot. A rendőrség azonban hamar elfogta őket, és vádat emeltek ellenük, barátja ártatlannak vallotta magát, és megúszta két év börtönbüntetéssel. Azonban Dillinger – apja tanácsát követve – beismerő vallomást tett, elítélték rablási szándékkal elkövetett testi sértésért és bűnszövetségben való részvételért, és 10 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Hosszú büntetése alatt aprólékosan tanulmányozta a modern bankrablás atyjának tekintett Herman Lamm (1890-1930) módszerét, és itt kötött barátságot későbbi bűnbandája tagjaival, többek közt Homer Van Meterrel, Charles Makley-val, Russell Clarkkal és Harry „Pete” Pierponttal.
Nyolc és fél év után, 1933-ban feltételesen szabadlábra helyezték, ekkor kezdődött híres-hírhedt korszaka. Szinte azonnal kirabolt egy Ohió és egy Indiana állambeli bankot. A daytoni rendőrség a nyomába eredt, elfogták, majd átszállították egy Allen megyei börtönbe. Míg a tárgyalására várt, az általa kidolgozott módszerrel társai megszöktek az állami börtönből, majd rendőrnek kiadva magukat Dillingert is kiszabadították a fogházból.
A szökevények Chicago felé vették az irányt, útközben még kiraboltak két rendőrségi fegyverraktárt is, majd 1933 szeptemberétől 1934 júliusáig egy tucat bankot fosztottak ki. Az állig felfegyverkezett bűnbanda több embert – köztük rendőröket – ölt meg rablásaik során. Az újságok szenzációhajhász történeteket írtak róluk, némelyek népi hősként tisztelték őket támadásaiért a bankok ellen, amelyeket pénzügyi gondjaik miatt gyűlöltek a nagy gazdasági világválság idején.
Dillinger és társai, ha nem bankot raboltak, akkor élték az átlagpolgárok életét, nem hívták fel magukra a hatóságok figyelmét. Aprólékosan megtervezett rablásaik során néha a legmeghökkentőbb módon jutottak be egy-egy páncélterembe. Volt, hogy filmstáb tagjainak adták ki magukat, akik egy bankrablásról szóló filmhez keresnek tökéletes helyszínt, a bámészkodók pedig nem is sejtették, hogy egy valódi rablást néznek végig.
1934 januárjában a banda több tagja rács mögé került, Dillingert az indianai Crown Pointban lévő börtönbe szállították, ahol bírósági tárgyalására várt egy chicagói rendőr megölése ügyében. Korábban a hatóságok azzal dicsekedtek, hogy ebből a börtön nem lehet megszökni, Dillinger azonban rácáfolt erre, amikor egy lövés nélkül, saját lábán sétált ki a börtönből. A legenda szerint a szökéshez fából faragott pisztolyt használt, amelyet cipőfénnyel feketített be, és ezt fogta az őrökre. Menekülés közben lopott autóval hajtott át az Indiana–Illinois államhatáron, amivel szövetségi bűncselekményt követett el, ezért a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is bekapcsolódott a hírhedt bűnöző utáni hajtóvadászatba.
Chicagóban új bandát alapított, amellyel rövid idő alatt négy államban fél tucat bankot rabolt ki. Hamarosan az FBI első számú közellenségnek nyilvánította, és 10 000 dollár jutalmat tűzött ki a fejére. Állítólag, hogy elkerülje a lebukást, még 1934 tavaszán plasztikai műtétnek vetette alá magát, és savval az ujjairól is lemaratta a mintázatot, majd Jimmy Lawrence álnéven bujkált. Chicagóban az FBI különleges munkacsoportot hozott létre Dillinger felkutatására, náluk jelentkezett Anna Sage (Ana Cumpanas), aki egy bordélyházat vezetett, amelyet Dillinger is gyakran látogatott.
Az FBI ügynökei a nő segítségével 1934. július 22-én a chicagói Lincoln Park közelében lévő Biograph Theater előtt körbekerítették Dillingert, és megadásra szólították fel. Ő azonban menekülni próbált, pisztolyt rántott, így az FBI emberei négy lövéssel végeztek vele. Az indianapolisi Crown Hill temetőben található sírja az idők során turisztikai célponttá vált, a sírkövet már többször le kellett cserélni, mert az odalátogatók szuvenírként darabokat törtek le belőle. Életéről több filmadaptáció is készült, az egyik legismertebb a Bryan Burrough regénye alapján készült, 2009-ben bemutatott Közellenségek című krimi Johnny Depp főszereplésével.
