Kijev a múlt hónapban szankciókat vezetett be, amelyekkel blokkolta a legnagyobb orosz magánolajipari vállalat, a Lukoil által Közép-Európába szállított vezetékes olaj tranzitját. A lépés ellátási hiánytól való félelmet keltett Budapesten, amely olajimportjának 70 százalékát Oroszországból, ennek felét pedig a Lukoiltól kapja.
„Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek” – mondta Gizińska Ilona, a Keletkutató Központ Magyarországgal foglalkozó kutatója és szakértője.
A magyarok akár heteken belül túlzott energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek, ha nem találnak megoldást – mondta.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Ukrajna intézkedései veszélyeztethetik Magyarország hosszú távú energiabiztonságát, és bírálta Kijevet a lépés miatt.
„Az ukrán hatóságok hajlandóságot mutattak arra, hogy kiutat találjanak a helyzetből, de ezek a kísérletek azóta kudarcba fulladtak” – mondta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a hét elején tartott találkozóján Szijjártó elmondta, hogy az ország tárgyalásokat kezdett Moszkvával arról, hogy alternatív orosz kőolajszállítmányokat találjanak.
„Ukrajnában most új jogi helyzet van, amely alapján a Lukoil jelenleg nem szállít Magyarországra. Most dolgozunk egy jogi megoldáson…, mert az orosz olaj fontos az energiabiztonságunk szempontjából” – mondta Szijjártó kedden.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „hibás politikai döntéssel” vádolta Ukrajnát, és azt mondta, hogy a helyzet „kritikus” azok számára, akik még mindig orosz olajat vásárolnak.
Magyarországnak most gyorsan kell cselekednie, hogy más lehetőségeket találjon.
„Bármilyen elhúzódó szállítási leállás arra kényszeríti a regionális finomítókat, hogy kihasználják tartalékaikat, kimerítsék azokat, és egyúttal valamilyen diplomáciai megoldást keressenek erre a kérdésre” – mondta Katona Viktor, a Kpler olajkutató cég vezető nyersolajelemzője.
A szakértők szerint Budapest tárgyalásokat folytathat a Rosznyeftől további importról, vagy növelheti a Horvátországból az Adria vezetéken keresztül érkező szállítást, és felszabadíthatja stratégiai vésztartalékának egy részét, amely 90 napra elegendő.
A Lukoil szállítások betiltását Kijev rendelte el az Ukrajna és Magyarország közötti növekvő feszültségek közepette. Az elégedetlenség oka elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása volt. Emellett Magyarország kitartóan késlelteti az uniós fegyverszállításokat Kijevnek, és ellenzi Ukrajna uniós tagságát – írta a lap.
Tekintettel arra, hogy Moszkva tavaly 180 milliárd dollárt keresett az olajexportból, „tulajdonképpen abszurd, hogy hagyjuk, hogy ezt a pénzt úgy keressék, hogy ezt az olajat ukrán területen keresztül szállítják” – mondta Inna Sovszun, az ellenzéki, Európa-barát Golosz párt ukrán parlamenti képviselője, a Verhovna Rada energetikai bizottságának tagja.
„Tényleg minden diplomáciai megoldást megpróbáltunk, de ezek soha nem működtek. Úgy tűnik tehát, hogy más megközelítéseket kell találnunk arra, hogyan beszéljünk velük” – mondta a képviselő.
Nem Magyarország az egyetlen ország az ukrán szankciós listán: Szlovákia legnagyobb olajfinomítója, a Slovnaft is vásárol nyersolajat a Lukoiltól – írja a lap. Az ország gazdasági minisztériumának szóvivője azonban a Politico című lapnak elmondta, hogy a finomító alternatív beszerzési forrásokat talált, és eddig „nem állt le az orosz olajszállítás Szlovákiába”.
A korlátozások egyelőre nem érintettek más orosz olajvállalatokat, amelyek továbbra is szállítanak olajat Ukrajnán keresztül, köztük a Rosznyeftet és a Tatneftet, de a Lukoil után „más, orosz olajat kitermelő és exportáló vállalatok ellen is szankciók vannak kilátásban” – mondta Olena Lapenko, a DiXi Group ukrán energiabiztonsággal foglalkozó szakértője.
