Annak érdekében, hogy a növények és állatok sokféleségét megmentse a jelenlegi tömeges kihalástól, az ENSZ történelmi jelentőségű „békepaktumot kötött a természettel” 2022 végén. Ebben az aláíró országok vállalták, hogy 2030-ra a bolygó harminc százalékát védett övezetekké alakítják.
A világ sajnos még mindig távol áll ettől a céltól, de egy ígéretes új tanulmány azt javasolja, hogy az elkövetkező kritikus években kevésbé a természetvédelmi területek méretére, hanem inkább arra összpontosítsunk, hogy mennyi életet rejtenek.
A világ több mint húsz szervezetének kutatói ugyanis megállapították, hogy ha a Föld területének mindössze 1,2 százalékát „békén hagyjuk”, akkor „elháríthatjuk” a legvalószínűbb és legközelebbi kihalásokat.
A legtöbb faj a Földön ritka, ami azt jelenti, hogy a fajok vagy nagyon szűk elterjedési területtel rendelkeznek, vagy nagyon alacsony sűrűségben fordulnak elő, esetleg mindkettő. A ritkaság pedig nagyon koncentrált – magyarázta Eric Dinerstein vezető szerző, a Resolve nevű, a környezeti problémák fenntartható megoldásával foglalkozó civil szervezet természetvédelmi biológusa a ScienceAlert online tudományos portának.
Ez szerencsés is lehet, mert ez azt jelenti, hogy ha a természetvédelmi erőfeszítéseket erre összpontosítjuk, akkor több legyet üthetünk (vagy inkább megmenthetünk) egy csapásra. Mégis a cselekvés lehetősége hamarosan bezárul, mert Dinerstein és kollégái szerint a természetvédelmi erőfeszítések jelenleg nem olyan stratégiai jellegűek, mint amilyenek lehetnének.
Át kell helyezni az erőfeszítések hangsúlyát
A Frontiers in Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a világ 2018 és 2023 között összefogott, hogy 1,2 millió négyzetkilométernyi területet védjen meg, ám az új elemzés szerint ezek a menedékek a „ritka és veszélyeztetett biológiai sokféleséget rejtő, pótolhatatlan helyszíneknek” mindössze hét százalékát fedik le. Annak érdekében, hogy a természetvédelmi erőfeszítések a lehető legmegfizethetőbbek és elérhetőek legyenek, Dinerstein és munkatársai szerint ezek azok a területek, amelyek a legnagyobb figyelmet igénylik, és mint ilyeneket, „természetvédelmi imperatívuszoknak” (kötelező érvényűen védelmi) kell tekinteni.
Az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Kínából, Szaúd-Arábiából, Indiából, Brazíliából, Indonéziából és még sok más nemzetből származó nemzetközi kutatócsoport összefogott a közzétett globális biológiai sokféleségre vonatkozó adatok alapján, hogy felmérje, hol vannak a leginkább veszélyeztetett fajok a Földön. A kutatók a szárazföldön több mint 16 ezer védtelen helyet azonosítottak, és bár ez soknak tűnik, ezek a Föld szárazföldi felszínének mindössze 1,2 százalékát teszik ki együttesen. Felük a trópusokon található, és sok helyszín már meglévő természetvédelmi területek közelében helyezkedik el.
Az éghajlati válság kezelésére irányuló erőfeszítések és beruházások háttérbe szorították a kormányok és a kormányközi folyamatok által a biológiai sokféleség válságára fordított figyelmet. És ez egy jelentős mulasztás, amely visszavetette a természetvédelmi erőfeszítéseket. Napjainkban az élőhelyvesztés a veszélyeztetett fajok mintegy 88 százalékát érinti – állítják Dinerstein és munkatársai.
A 2018 és 2023 között védetté nyilvánított területek mindössze 2,4 százaléka található trópusi vagy szubtrópusi erdőben annak ellenére, hogy a tudósok szerint ezeken az élőhelyeken a legmagasabb a természetvédelmi szempontból fontos területek száma.
Jelenleg a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítása túl sokáig tart ahhoz, hogy megmentsük bolygónk számos, leginkább veszélyeztetett faját.
Szakemberek szerint ezért életbevágóan fontos, hogy megőrizzük a megmaradt vadon élő állatvilágot. Egyes, viszonylag szigorú becslések szerint a Föld szárazföldi ökoszisztémáinak mindössze 2,8 százaléka maradt teljesen érintetlen.
