A felmérést két hullámban, május 16-22-én és június 20-25-én végezték, 1067, illetve 2088 válaszadó bevonásával. A területi engedményekre nyitott ukránok száma a konfliktus első évében végig 10% alatt maradt, de 2023 májusa óta folyamatosan nőtt a KIIS korábbi felmérései szerint.
A legutóbbi felmérés részeként a válaszadóknak a Kijev és Moszkva közötti lehetséges békemegállapodás több modelljét is bemutatták. Az első lehetőség szerint Oroszország megtartja az ellenőrzést a Krím és a négy másik volt ukrán terület felett, Kijev pedig feladja NATO-ambícióit, és csak az EU-hoz csatlakozik. Ezt a modellt a válaszadók 38%-a támogatta, 30% pedig „nehéz”, de „elfogadható” lehetőségnek nevezte. A válaszadók több mint fele (54%) elutasította.
A második lehetőség szerint Oroszország megtartja az újonnan megszerzett területeket, de lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz csatlakozzon. A válaszadók közel fele támogatta (47%), míg 38% elutasította.
A harmadik lehetőség szerint Moszkva visszaadja Kijevnek a Herszon és Zaporozsje régiók feletti ellenőrzést, de megtartja a két donbasszi köztársaságot és a Krímet. Ukrajna csatlakozna az EU-hoz és a NATO-hoz is. Ezt a modellt a válaszadók 57%-a támogatta, 20% pedig „könnyen elfogadható megállapodásnak” nevezte. A válaszadók egyharmada elutasította.
Az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások 2022 tavaszán szakadtak meg, mivel mindkét fél azzal vádolta egymást, hogy irreális követeléseket támasztanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Ukrajnának semleges országgá kell válnia, és le kell mondania az új orosz régiókra vonatkozó igényeiről ahhoz, hogy bármilyen béketárgyalás sikerrel járjon.