Tusványos idei kiadásának megnyitóján Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen. Úgy vélte: dráma, hogy előre megfontolt ideológiai és politikai szándékkal rálőhettek az amerikai elnökjelöltre, Donald Trumpra, és néhány héttel korábban rálőttek Robert Fico szlovák miniszterelnökre. Ez elfogadhatatlan, és szembemegy mindazzal, amiért 33 éve elindították Tusványost – rögzítette a fideszes politikus.
Kitért arra is, hogy az Európai Parlamentben létrejött egy olyan többség, amely lábbal tiporja az EP alapvető eljárási szabályait, egyúttal lehetetlenné téve a pozíciók mandátumarányos elosztását. Kijelentette: tiltakozni kell a konfrontáció, az eljárási szabályok lábbal tiprása ellen, ki kell állni a kooperáció, az együttműködés, a dialógus mellett.
David Campanale, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítója arról beszélt, hogy a szabadságot nem szabad készpénznek venni, és szolidaritást kell vállalni azokkal, akik ennek érdekében tesznek, és ezért fellépnek.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar kormány tevékenységének középpontjában az elmúlt 14 évben a nemzetpolitika állt, és reményét fejezte ki, hogy ez az uniós soros elnökség most zajló féléve alatt is így lesz.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a magyar EU-elnökség célkitűzéseiről rendezett pódiumbeszélgetésen kifejtette: az európai parlamenti választásokon kifejezésre jutott a változás igénye, és a magyar uniós elnökség felelőssége, hogy ennek a változásnak az igényét képviselje.
Megállapította: az elmúlt öt évben Brüsszel elhibázott válaszokat adott számos területen, amelyek közül a versenyképességet, a kohéziót, a mezőgazdasági politikát, és a demográfiai kihívásokat emelte ki. Bóka János szerint a magyar uniós elnökség speciális abban a vonatkozásban, hogy egy intézményi ciklust lezáró, másikat kezdő elnökségről van szó, amikor lehetőség van arra, hogy az EU következő öt évének politikai irányait befolyásoló, korrekciós jelzéseket tegyen.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy kibékíthetetlen nézetkülönbségek vannak az Európai Unió szerepével kapcsolatban.
A Századvég Alapítvány elemzői a magyar és az európai választás tanulságairól rendezett pódiumbeszélgetésen megállapították, hogy az európai vezetés elszakadt az embereket foglalkoztató problémáktól, nem vesz tudomást a választói elégedetlenségről, és csak saját pozíciói megőrzésére összpontosít.
Megadja Gábor eszmetörténész, kutatóintézeti igazgató kifejtette: szinte közhellyé vált az európai elit legitimációs válság. Úgy vélekedett: az európai politikai vezetés saját életet él egy párhuzamos világban, teljesen függetlenül az európai emberek életétől.
Faragó Csaba, a Századvég külkapcsolati vezetője szerint az európai parlamenti választásokon mindenhol düh és csalódottság alapján szavaztak az emberek.
Hajdú András, a MCC politikatudományi műhelyének kutatótanára úgy értékelte: látható Európában egyfajta „jobbra csúszás”, amely természetesen a választási eredményekben is érzékelhető.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a 800 éves az Andreanum című panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan pozitív példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki. Kifejtette: ma el kell ismerni, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem a tagállamok belügye, hanem európai ügy, a tagállamoknak nemzetalkotó tényezőként kellene elfogadnia őket.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja rámutatott: az Andreanum működő autonómiamodell, amely meghozta az eredményt, képes volt megőrizni az erdélyi szász közösséget, fejlődési keretet biztosított neki. A rendezvényen az Andreanum 800 – Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar Királyságban című kiadványt is bemutatták, a magyar–német nyelvű kötetnek angol, francia és román nyelvű kiadása is lesz.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a témában tartott panelbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy korunk legnagyobb emberi jogi válsága a keresztényüldözés. Kiemelte: egy olyan ezeréves keresztény nemzetnek, mint a miénk, amely a vérzivataros évszázadok alatt megtapasztalta az üldöztetést és az elnyomást, erkölcsi kötelessége, hogy üldözött hittársai felé forduljon. A magyar nemzetnek két ilyen felelőssége van, az egyik a külhoni magyarok, a másik az üldözött keresztények felé fordulás – mutatott rá.
A Határon túli televíziók támogatása című panelbeszélgetésen Varga Zalán, az MTVA Támogatási Irodájának irodavezetője a Médiatanács Támogatási Programról beszélt. A program a magyarországi mellett a határon túli területeken működő helyi és regionális televízióknak és rádióknak is szól, és Erdélyben is igyekeznek elérni potenciális partnereiket.
Nagy István miniszter szerdán Tusnádfürdőn jelentette be, hogy mezővédő erdősávok létesítésével kapcsolatban indít kísérleti projektet az Agrárminisztérium. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt száz évben megduplázódott a hazai erdőállomány, itt azonban nem lehet megállni, a szaktárca elkötelezett amellett, hogy az ország fával borított területét 24 százalékról 27 százalékra növelje.
