Jelen cikksorozatban neves szakemberek világítanak rá a legújabbkori gyermekvállalás nehézségeire, számos társadalmi és családpolitikai intézkedés szükségességét vázolják fel a demográfiai fordulat érdekében: lakáshelyzet, a főállású szülőség, a fiatalok itthon tartása stb.
Magam részéről inkább arra koncentrálnék, hogy mik azok a káros ideológiai nézetek és tendenciák, melyek gátolják a népesség fenntartásához szükséges gyermekek megszületését annak jegyében, hogy nem elég valamiért tenni, hanem ezzel egy időben a sikert gátló tényezők ellen is harcolni kell. Jobb egy akadályt elbontani, mint állandóan átugrani vagy megkerülni. A helyes diagnózisból pedig levezethető a helyes terápia, melyek közül öt kényesebbet az alábbiakban megfogalmaznék.
A demográfiai hanyatlás nem magyar specialitás, hanem a fejlett világra általánosan jellemző. Úgy is mondhatnánk, hogy a fehér embert érinti elsősorban és a legdrasztikusabban. Bár járhatunk az élen a demográfiai megújulás lehetőségének a keresésében, ha nincs egy általános ideológiai fordulat az egész érintett régióban, nehéz lesz pusztán Magyarországon változtatni a tendenciákon.
A problémát nehezíti az őszinte beszéd hiánya és tilalma. Mindenekelőtt annak kimondása, hogy a jelenlegi trend nemcsak néhány fehér etnikum, hanem általában a fehér rassz kihalásához vezet. Ezért ennek az embertípusnak a megmentésére tett kísérlet nem mások ellen van, nem elítélendő, nem megbélyegezhető, nem vádolható rasszizmussal, hanem egy jogos törekvés már csak a föld biodiverzitásának fenntartása érdekében is. Ehhez persze elég bátornak kell lenni, hogy kimondjuk, minden élet, nemzet és rassz számít: „All Lives Matter” (ALM). Minden emberi rassz, kultúra, nyelv és nemzet védendő, egy kincs az emberiség örökségében, különösen az, amely vészesen fogyatkozik. Ebben az esetben azonnali beavatkozás szükséges, hiszen a fehér civilizáció nélkül a föld szegényebb lesz, és ami elvész, az soha vissza nem jön többé. Amíg tagadjuk az emberi rasszok létezését és jogos igényét arra, hogy saját hazájában domináns legyen, addig nem tudunk a lényegre koncentrálni. A fontos biológiai törvény, a kompetitív kizárás elve kimondja, hogy az azonos ökológiai igényű populációk tartós együttélése nem lehetséges, az erősebb kiszorítja a gyengét. Senki sem szeret és tud veszélyes környezetben szaporodni az élővilág más szintjein sem. Tehát az idegen migráció leállítása, az Európában illegálisan tartózkodók közpénzen való ellátásának megszüntetése, valamint kitoloncolásuk szükséges.
Meg kell értetni az emberekkel, hogy miért fontos, hogy gyerekük szülessen. A 20. század elején a romániai politikusok azt mondták az erdélyi románoknak: szüljetek sok gyereket és tiétek lesz Erdély. Ezt megértették. A mai családügyi kommunikációból hiányolom a veszély feltárását és a jutalom, az erőfeszítések pozitív következményeinek felmutatását. A pavlovi reflexet. Sok ember nem érti, miért kellene neki gyereket szülni, nevelni. Ha tisztában lennének a fogyás következményeivel és azzal, hogy ők is felelősek, talán képesek lennének mobilizálni magukat. Meg kell értsék, hogy gyermekek hiányában a társadalmi intézmények leépülnek, a kultúra hanyatlani kezd, egyre több időst kell eltartani egyre kevesebb dolgozónak, ami egy általános elszegényedést idéz elő. Válság válságot ér, és az idegen, vitális népek átveszik élettereinket. Ez már elkezdődött és mindannyiunkat sújt, de legfőképpen azokat, akiknek nincsenek utódaik, akikre támaszkodhatnak.
Fontos lépés lenne, hogy gyermektelen vezetőt semmilyen szinten ne lehessen választani. Egy gyermektelen ember nem mutat példát, nem fogja országában, közösségében szorgalmazni a gyermekvállalást a saját magával való meghasonlás okán. Egy vezető nem várhatja el másoktól azt, amit maga sem teljesített.
Meg kell szüntetni a legvédtelenebbek, a magzatok intézményesített elpusztítását. A magzatot ember helyett sejtcsomónak titulálni és emberi létezését tagadni ma már mind tudományosan, mind morálisan, mind gazdasági szempontból tarthatatlan és bűn. Nem lesz demográfiai fordulat, amíg az ártatlanok vére folyik. Ha megszülethetnének a megfogant gyermekek, Magyarországnak nem lenne népesedési problémája. Ezzel egy időben pedig a válsághelyzetben lévő várandós nőket, akik nem terveztek gyereket és akiket ezért elhagytak, kitagadtak, vagy önmagukat fenntartani képtelenek, karolja fel egy gondoskodó állam, ezzel is kimutatva, hogy szükség van a méhében fejlődő kis magyar életre.
Európa vezető ideológusainak és politikusainak jó része, a családi életre való nevelés, a férfi és női szerepek fontossága, azok nemzetmegtartó és evolúciósan kipróbált sikeressége helyett újabban a szexuális devianciák népszerűsítését, a nemek felcserélésének lehetőségét, a gyermekek nemi identitásának megzavarását, mint különös küldetést helyezik előtérbe és támogatják. Az LMBTQ+-propaganda – még akkor is, ha a magyar kormány határozottan elítéli és rendeletben korlátozza a genderideológiák népszerűsítését – külföldi és sajnálatos módon magyar tartalomgyártók által az interneten keresztül mérgezi gyermekeinket, és rendkívül káros a népességnövekedés céljainak szempontjából, mert nemi szerepeikben bizonytalan, gyermeket vállalni nem akaró, sok esetben ivartalanná tett fiatalokat generál. Ezzel párhuzamosan megjelent a tudatos gyermektelenek egyre bővülő köre is. Ezeket a folyamatokat a leghatározottabban gátolni kellene egész Európában.
Végül azokat, akik saját hibájukból nem vállalnak gyereket, meg kell adóztatni, vagy valamilyen módon negatívan diszkriminálni. Már a két világháború között létezett az úgynevezett agglegényadó, már akkor is érezték, hogy nem igazságos, hogy azok, akik felnevelik a jövő generációját – a jövő adófizetőit, ha úgy tetszik – elszegényedhetnek, míg azok, akik nem vállalnak gyermeket minden pénzüket magukra költve érhetnek el jobb életszínvonalat.
Bizonyára azt gondolhatják sokan, hogy nem lehet ilyen intézkedéseket meghozni. Azonban a covid óta tudjuk, hogy mindent lehet. Az embereket lakásaikba zárni, egymástól elszeparálni, cégeket, üzleteket, a gazdaság szereplőit (akár multinacionális vállalatokat is) bezáratni, jövedelmeiktől megfosztani. Csak elég erős és állandó propagandára van szükség és arra, hogy az emberek megértsék, hogy ez az ő elemi érdekük.
Jövője van – mondták a magyarok régen a várandós asszonyra és tényleg! Ha Európa képes lenne erőforrásait saját népeinek fennmaradására fordítani, még megmenekülhetnénk. Magyarországnak, mint a demográfiai hanyatlásban súlyosan érintett nemzetnek a válság megértésében és a megoldás keresésében is élen kell járnia.
A szerző a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom alapítója
