A feltárásokat Harald Bugge Midthjell régész vezette, aki azonnal a vizsgálatok mellett döntött, miután megtudta, hogy a területet le akarják csapolni.
„Amikor a Nesjøent a 70-es években feltöltötték, nem végeztek ott jelentős régészeti kutatásokat. Így kiváló lehetőség volt arra, hogy hozzáférjünk a tómederhez, és feltérképezzük, mennyi minden van ott valójában” – mondta a szakember.
A számik a magyarokhoz hasonlóan finnugor nyelvet beszélnek. A mai népesség Finnország, Norvégia, Svédország és Oroszország területén él, a népcsoport létszámát 50-100 ezer fősre becsülik.
Korábban nehéz volt bizonyítani, hogy a viking kori Trøndelag régiójában számi népesség élt, a most előkerülő leletek azonban megerősítik ezt. A csapat több, a népcsoporthoz köthető tűzrakóhelyekre, illetve az azokban lévő széndarabokra bukkant, ezek a viking korból és a 8. századból származnak. „Ez egy olyan időszak, amikor még nem volt ismert, hogy Trøndelagban jelentős számi település létezett volna” – emelte ki Midthjell, hozzátéve, hogy a felfedezések segítenek jobban megérteni a norvégiai vaskort és viking periódust.
A tűzrakóhelyek a régészek számára igen izgalmasak voltak, hiszen azokat a számik jellegzetesen módon alakították ki. Abban a korban a környező kövekből építkeztek, a szakértők azt feltételezik, hogy a helyszínen egy állandó település volt. A tómeder sajátosságai miatt a munka különleges volt, a régészek alapvetően ahhoz vannak szokva, hogy növényzet között járva keressék a maradványokra utaló nyomokat.
Midthjell szerint eredményeik tovább árnyalhatják a viking történelem szemléletét. „A régi viking társadalom valószínűleg jóval sokszínűbb volt, mint eddig gondoltuk” – mondta. A felfedezések azt bizonyítják, hogy a számiknak helyük van a narratívában.
