MH/MTI
2023. december 19. kedd. 14:15
Felidézték: az újrarendeződés és a küzdelem költségvetésének nevezte Karácsony Gergely főpolgármester helyettese a főváros jövő évi büdzséjét.
„Abban az értelemben igaza is van, hogy a baloldali városvezetés óriási küzdelmet folytat a számokkal, és a Tarlós-éra maradékaiból rendezi a rendezhetőt, tömi be az ötmilliárd forintnyi tátongó űrt. Mindez felér egy vallomással: Karácsonyék felélték azt a 214,2 milliárdot, amit a jobboldali főpolgármester hagyott a spájzban” – írta az Alapjogokért Központ.
Közölték: a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége 437 milliárd 700 millió forintos bevétellel és 442 milliárd 648 milliós költségvetési kiadással számol a 2024-es évre. Ez azt jelenti, hogy 4 milliárd 948 millió forinttal kevesebbet termel meg az önkormányzat a jövő évben, mint amennyit a városvezetés el akar költeni, tehát hozzá kell nyúlni az előző évek maradványaihoz, az értékpapírok, valamint a bankbetétek hozamaihoz. Ezen kívül 13 milliárd forint értékben tervezik ingatlanok eladását is.
Hozzátették: Karácsony Gergelyék annak ellenére is bajban vannak, hogy a jövő évre 303 milliárd 480 millió forintnyi iparűzési adóból származó pénzzel számolnak, míg 2019-ben mindössze 169 milliárd érkezett ebből a forrásból. Ez az adat is jól mutatja, hogy felelős gazdálkodásról nem beszélhetünk az elmúlt négy évben – írták.
„Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc nyomására már a nyár elején arról beszélt, hogy csődbe sodorták Budapestet, ezért meg akarták tagadni a szegényebb településeket segítő szolidaritási hozzájárulás megfizetését” – olvasható a közleményben.
Az Alapjogokért Központ szerint már akkor is az volt a legégetőbb – most is aktuális – kérdés, hogy vajon hová tűnt az a temérdek pénz, amely a tartalékokon kívül az országban páratlanul magas bevételekből származik. Főleg úgy, hogy egy olyan tétel ellen ágált a városvezetés, amely hozzávetőleg háromszáz másik települést is érint, melyek azonban egyáltalán nem emelték fel a szavukat ezügyben – jegyzik meg.
Kitértek arra, hogy a zöld ideológiát zászlajára tűző főpolgármester bizonyára jelentős összegeket áldoz környezetvédelmi célokra, ami megnövelheti a kiadásokat. Ehhez képest klíma és környezetügyi feladatok megnevezés alatt – a 2019-ben Karácsony egyik első intézkedéseként kihirdetett „klímavészhelyzet” közepén – azonban csak 160 millió forint szerepel a 448 milliárdos költségvetésben.
„Ezzel szemben idén nyáron két nap is elég volt ahhoz, hogy majdnem 300 millió forintot tapsoljanak el a fővárosi vezetőknek adott prémiumokra, majd másnap már arról szóljon a siralomének, hogy olyan súlyos gazdasági helyzetbe kerültek, hogy a BKK-nak minden korábbi ígéret ellenére meg kell emelnie a vonaljegyek árát” – fogalmaznak.
Egy csőd szélén táncoló szervezet kapcsán az is jogos kérdésként merülhet fel, hogy a vezetőjének miért van szüksége több tanácsadóra, mint amennyi az ország miniszterelnökének munkáját segíti – tette fel a kérdést az Alapjogokért Központ, hozzátéve: annyi biztos, hogy az említett munkatársaknak 2023-ban 406 millió forintot fizettek ki.
A közlemény szerint sok érv támasztja tehát alá azt a feltételezést, hogy Budapest spórolt pénzének felemésztésében főszerepet játszott a hanyag gazdálkodás. A koalíciós városvezetésben minden partner igyekezett jól járni, akik – Bajnai Gordon Városháza-botrány kapcsán megismert szavaival élve – cápákként úszkálnak a tóban, és mindegyiküknek „megvan a maga kis részterülete”.
„A legnagyobb cápa pedig nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc, akinek az emberei rendre kulcspozíciókban tűnnek fel. Nem csoda hát, ha a baloldal ugyanúgy bánik a fővárosiak pénzével, ahogy azt korábban az egész országéval tette” – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.
