Bár a szokatlanul hidegnek – valójában átlagos – és havasnak tűnő január miatt sokaknak úgy tűnhetett, hogy valamennyire visszatér a régi kerékvágásba az időjárás, ám az azóta eltelt idő rácáfolt erre.

A február tavaszias és száraz volt, az első tavaszi hónapban pedig egészen az utolsó hétig egy csepp eső sem hullott. A március végi eső is csak arra volt elég, hogy némileg mérsékelje a csapadékhiányt, de megszüntetni nem tudta: az esős napokat megelőző egy hónapban 20-30 mm-rel esett kevesebb, mint a sokéves átlag, ez az eltérés a csapadékos napokat követően némileg mérséklődött, de messze nem tűnt el, és továbbra is komoly a csapadékhiány.

A cikkünk megjelenését megelőző 30 nap csapadékkösszege helyenként ismét 30 milliméterrel van a sokéves átlag alatt, és a három hónapos csapadékösszeg is hiányt mutat, jellemzően 20-40, helyenként akár 50 milliméterrel esett kevesebb. Csak egészen apró foltok vannak, főként délnyugaton, ahol több esett az átlagosnál.

Ráadásul március vége óta megint nem hullott számottevő csapadék, így

• a talaj egyre szárazabb, a nyári kapásnövények magjai száraz, poros talajba kerültek,
• a felső egy méteres rétegből mindenütt hiányzik legalább 30-40 mm csapadék,
• a mélyebb rétegekben pedig az Alföldön már 70-100 mm hiányzik, itt egyáltalán nem töltődött fel nedvességgel a talaj a tél során

– derül ki a HungaroMet legutóbbi agrometeorológiai elemzéseiból. Vagyis miközben a talaj felső 10-20 centiméteres rétege kritikusan száraz állapotba került, a mélyebb rétegek eleve nem is kaptak elég nedvességet, bár a köztes rétegekben, 60 cm mélységig általában jó a vízellátottság az ország jelentős részén.

Ennek és a korábbi csapadéknak köszönhetően, mint írják, „az őszi búzavetések szépen növekednek, szokásosnál előrébb járnak a fejlődésben, zöld tömegük intenzíven növekszik. A repce teljes virágzásban. Bár gyökérzónájukban még kielégítő mennyiségű nedvesség található,

nagy szükség lenne a csapadékra.