Izgalmas összeállítást tett közzé a TASZSZ a Bajkál-Amúr (BAM) vasútvonal fejlesztéséről. A szóban forgó közlekedési folyosó a mindenkori orosz birodalom egyik legfontosabb, a Csendes-óceánhoz vezető ütőere. Mint a cikkben felidézik, 2024 elején a moszkvai kabinet jóváhagyta a projekt modernizálásának harmadik szakaszát. Ha minden a tervek szerint alakul, 2035-re a Transzszibériai Vasút és a BAM teherbírása 270 millió tonnára nő – ami a korábbi állapotokhoz képest jelentős előrelépésnek tekinthető.
A hírügynökség aláhúzza, a fejlesztés nem csak az állam GDP-jéhez, hanem az ipar fejlődéséhez és az új munkahelyek teremtéséhez is igen nagy arányban járul majd hozzá.
A BAM építése nehéz körülmények között zajlik: Szibéria és a Távol-Kelet zord éghajlata, a gyakorta mínusz 60 fokos hőmérséklet, az örök fagy és a rendszeres sziklaomlások nem könnyítik meg a munkát. Külön problémát jelent, hogy a vasúti forgalom nem állt le – azaz az építkezéssel párhuzamosan ide-oda haladnak a megrakott, rendszerint súlyos szerelvények. Az pedig szinte már hab a tortán, hogy a BAM szinte teljes hosszában a permafroszt területeken halad át – azaz olyan térségekben, ahol a földnek legfeljebb a felső része olvad meg, míg az alsó állandóan fagyott marad.
Utóbbi pedig azzal jár, hogy a rosszul lerakott töltések szó szerint képesek elcsúszni a két réteg határán. Azért, hogy ezt elkerüljék s ne történjenek visszatérő súlyos balesetek, kisiklások, a kivitelezőknek speciális eljárásokat kell bevetniük.
A hírügynökség megjegyzi, a munka tempójára jellemző, hogy az eléri, sőt olykor meghaladja a napi egy kilométert. A dolgozók eddig tizenhat millió köbméter talajt mozgattak meg – ami nyolcszázezer dömpernyi fuvarnak felel meg.