Keating, aki 1991 és 1996 között volt miniszterelnök, az ABC-nek adott csütörtöki interjújában erős szkepticizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy országának hasznára válik-e, hogy tagja az AUKUS-nak – az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti, 2021-ben bejelentett, mérföldkőnek számító biztonsági partnerségnek. A Kína által elítélt paktum Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzésének elősegítésére összpontosít.
Keating azzal érvelt, hogy azzal, hogy engedi az Egyesült Államoknak, hogy „kiszorítsa a hadseregünket” és bázisokkal vegye körül az országot, Canberra lényegében lemond kül- és védelempolitikája meghatározásának jogáról. Ausztrália ezzel „teljesen elveszíti” stratégiai autonómiáját – állította.
„Az AUKUS tehát amerikai kifejezéssel élve valójában Ausztrália katonai ellenőrzéséről szól” – mondta Keating, hozzátéve, hogy Anthony Albanese miniszterelnök kormánya „valószínűleg az Egyesült Államok 51. államává teszi Ausztráliát”.
A volt miniszterelnök hozzátette, hogy a kibővített katonai jelenlét Kína szempontjából célponttá teszi az országot.
„Most azt védjük, hogy az AUKUS-ban vagyunk… Ha nem lenne egy olyan agresszív szövetségesünk, mint az Egyesült Államok, amely agresszív másokkal szemben a térségben, akkor senki sem támadná Ausztráliát. Jobb, ha békén hagynak minket” – mondta Keating.
Az Egyesült Államok megpróbálja „felügyelni” Kínát, a kettőjük közötti feszültséget pedig a Tajvan szigetéért folytatott hatalmi harc táplálja, amelyet Peking a szuverén területének részeként tekint – tette hozzá.
Keating azonban azzal érvelt, hogy a tajvani helyzet „nem létfontosságú ausztrál érdek”, míg Kínának „nincs stratégiai célja” Ausztráliával szemben. Az Egyesült Államok Tajvanhoz való hozzáállása ahhoz hasonlítható, mintha Kína úgy döntene, hogy Tasmániának segítségre van szüksége az Ausztráliától való elszakadáshoz – mondta.
A volt miniszterelnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Richard Marles ausztrál védelmi miniszter és Penny Wong külügyminiszter Washingtonba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson az AUKUS paktumról, és hogy megvitassa a nukleáris egységek Canberrának történő átadásáról szóló új megállapodást, amely része annak a törekvésnek, hogy a 2030-as évektől hazai gyártású atom-tengeralattjárókat szerezzen be.
Kína arra figyelmeztetett, hogy az AUKUS-megállapodás nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatát hordozza magában, hozzátéve, hogy az a „hidegháborús mentalitás jegyében született, amely csak fegyverkezési versenyre ösztönöz”.
Oroszország szintén megkongatta a vészharangot az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági helyzetével kapcsolatban, és ragaszkodott ahhoz, hogy „nincs helye a zárt katonai és politikai szövetségeknek”.
