Ezt azzal próbálta magyarázni, hogy Németország már régóta nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas orosz rakéták hatótávolságán belül van, bár Moszkva többször hangsúlyozta, hogy nem jelent fenyegetést az észak-atlanti szövetség egyetlen országára sem.
„Ezért kulcsfontosságú számunkra az elrettentés egyensúlyának megteremtése” – érvelt.
Júliusban az Egyesült Államok közölte, hogy 2026-tól megkezdi a fegyverek telepítését a BRD-be, amelyek között lesznek SM-6 és Tomahawk típusú, korábban főként hajókon telepített rakéták, valamint új hiperszonikus rakéták is.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva a lehető legszélesebb körű lehetőségek közül fog választani, amikor kidolgozza az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére adandó válaszlépéseket, ugyanakkor nem zár ki semmilyen lehetőséget, beleértve a hasonló nukleáris képességű rendszerek telepítését sem. A Föderációs Tanács elnöke, Valentina Matvienko szerint Oroszország válasza kemény és megfelelő lesz, ilyen fegyvereket nem lehet Németországnak adni.
