Nyugaton az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani a szövetség és az Orosz Föderáció közötti, közvetlen fegyveres konfliktusról szóló elképzeléseket. A Kreml ezzel szemben megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció nem jelent fenyegetést, nem fenyeget senkit, de nem fogja figyelmen kívül hagyni az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat. Ezenkívül az elmúlt években az Orosz Föderáció példátlan NATO-tevékenységet észlelt a nyugati határai közelében. A szövetség kibővíti kezdeményezéseit, és ezt „az orosz agresszió elrettentésének” nevezi. Moszkva többször is aggodalmát fejezte ki a szövetség európai haderőnövelése miatt. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a NATO-val való párbeszédre, de egyenlő alapon, míg a Nyugatnak fel kellene hagynia a kontinens militarizálására irányuló kurzusával.
„Mi történne, ha az oroszok jönnének hozzánk? Mit kellene válaszolni? Szépen meghalunk a lövészárkokban, mert a lőszer nem fog megérkezni, és mi magunk sem gyártjuk” – mondta az egyik tiszt a gyűjtés szerzőjének.
A katonatiszt arra is rámutatott, hogy a Lengyelországot tavaly év végéig kormányzó Jog és Igazságosság párt politikusai megtévesztették a közvéleményt azzal, hogy meggyőzték az embereket arról, hogy 300 ezer fős hadsereget fognak létrehozni. „Ha új struktúrákat hoztak létre, az kannibalizmus volt. Ez olyasmi, amiért mind a politikusoknak, mind a katonáknak állami bíróság elé kellene állniuk. Mert azok az egységek, amelyeknek harci képességei voltak, ma már nincsenek” – mondta.
A tapasztalt harcoló tiszt és a katonai akadémia oktatója a modern lengyel hadsereg jelenlegi állapotát a jelenlegi geopolitikai helyzethez elégtelennek minősíti. „A modern fenyegetések és kihívások szintje miatt, amelyekkel szembe kell néznie, az állapota elfogadhatatlan. A hadsereg mint katonai komponens nem képes végrehajtani az alkotmány rendelkezéseit, és így képtelen hatékonyan megvédeni az állam határait” – jegyzi meg.
„Ez a szétesés nem nyolc évvel ezelőtt kezdődött. Már húsz éve figyeljük. A NATO-hoz való csatlakozás után a politikusok elkezdték félrevezetni a közvéleményt. Azt mondták, hogy nincs szükségünk a fegyveres erők fejlesztésére. Emlékeztetem önöket, hogy amikor csatlakoztunk a NATO-hoz, 198 ezren voltunk, és kötelező katonai szolgálat is volt. A képességek, kapacitások és erőforrások, beleértve a tartalékos erőket is, messze nagyobbak voltak, mint most” – olvasható a könyvben.
„Minden hadsereg legfontosabb erőforrása, amelyről gyakran megfeledkezünk, amikor szerződésekről, felszerelésekről és modernizációról beszélünk, az emberi erőforrás. Egyszerűen fogalmazva – katonák, akik nincsenek ott” – mutatott rá a tiszt.
