Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király 986 éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el. A Vajk néven született uralkodó egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját – írja a Rubicon, számol be a 24.hu.
István apjától, a keresztény Nyugat felé nyitó Géza fejedelemtől kapta a hatalmat 997-ben bekövetkezett halála után. Az öröklés azonban nem volt akadálytalan, ugyanis nagybátyja, Koppány a szeniorátus ősi szokása szerint – mint a család legidősebb férfitagja – magának akarta a vezetői címet. A két trónkövetelő seregei 998-ban, Veszprém mellett csaptak össze, a csatából István jött ki nyertesen.
Ezután befejezte a pannonhalmi apátság építését, és koronáért folyamodott Rómához, amelyet az 1000. év karácsonyán fejére is helyeztek. Királyként hadjáratokat indított a független törzsfők ellen, akik területeit meghódítva hozta létre az egységes, keresztény Magyar Királyságot. István csaknem négy évtizedes uralkodását sikeres kül- és belpolitika jellemezte, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország erős állammá váljon.
A legenda szerint élete végéhez közeledve a királyon komoly betegség lett úrrá, lefogyott, elgyengült, már fel sem tudott állni. Később láz vette le lábáról, 1038. augusztus 15-én pedig életét vesztette. Első királyunkat 1083-ban szentté avatta a katolikus egyház, 2000 óta pedig az ortodox egyház is szentként tiszteli.
