Az ékírásos leleteket több mint egy évszázaddal ezelőtt fedezték fel a mai Irak területén. A négy lemezen holdfogyatkozásokkal kapcsolatos utalások, omenek voltak, amelyekről azt feltételezték, hogy különböző baljós események előrejelzései. Ezek a jóslatok nem voltak optimisták. A szerzők többek között közelgő járványokra találtak utalást, sőt az egyik uralkodó halálára is.
A kutatásban Andrew George és Junko Taniguchi vezetésével átfogó elemzést végeztek. Mint kiderítették, a táblákon megalapozott előrejelzések, például a napfogyatkozások időpontjával és időtartamával voltak kapcsolatban de számos változót vettek figyelembe.
Az egyik jóslat szerint, amely így szól: „a napfogyatkozás hirtelen belülről elhomályosul, majd hirtelen világossá válik. A király halála és Elám bukása következik be.” Elám egy terület volt Mezopotámiában, amely ma Irán része. Egy másik jóslat szerint, amely azt jósolja, hogy a napfogyatkozás délen kezdődik, majd kivilágosodik, azt jelenti, hogy Subart és Akad bukása következik be. Ezek Mezopotámia következő régiói. Nem volt hiány a közelgő járványra utaló jóslatokból sem.
Amint látható, a táblák készítői a holdfogyatkozásokat nem éppen optimista eseményekkel kapcsolták össze. Úgy tűnik, hogy ennek oka a múltbeli események lehettek. Például egy napfogyatkozás közelében bekövetkezett járvány kitörése, eszerint hasonló körülmények között ismét bekövetkezhetett. Az agyagtárgyak talán Sipparból származhatnak, amely a mai világtérképen Irak területén fekszik.
És bár ezek a rejtélyes táblák több mint egy évszázaddal ezelőtt kerültek a British Museum gyűjteményébe, még mindig nem sikerült mindet megfejteni. Azok, amelyeket megfejtettek, egyértelműen jelzik, hogy a babilóniaiak hittek az elkövetkező események és az égen látottak közötti összefüggésben. A korabeli lakosok ezeket az észleléseket nyilvánvalóan az istenektől érkező jeleknek tekintették, ezért követték őket, és tanácsot adtak uralkodóiknak, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket.
