Mindenekelőtt: van egy nyelvújítási, szómagyarítási javaslatom, éspedig a mimlő.
A mimlő szerkezetileg ugyan eltér az angol mpoxtól, de egyfelől kiküszöböli a magyar nyelvtől idegen mássalhangzótorlódást, másfelől a mim szótag felidézi a mímel igét, amelynek ebben a történetben még komoly szerepe lesz.
Azonban… kezdjük inkább az elején!
Néhány cím az elmúlt 24 órából:
„Rusvai Miklós: átveheti a fekete pestis helyét a majomhimlő, elsősorban gyerekek az áldozatok” (InfoStart)
„A halálos vírus legsúlyosabb változata jelent meg Európában” (Portfolio)
„Az uniós járványügyi központ arra figyelmeztet, hogy minden európai uniós tagállamnak fel kell készülnie a majomhimlő terjedésére” (444)
„Senki sem tudja, hogyan viselkedik majd a majomhimlő durvább változata Európában” (Telex)
„Globális vészhelyzet a majomhimlő miatt, már Svédországban is találtak fertőzöttet…” (HVG)
Lehetne még folytatni a sort, és bővíteni a kört a külföldi médiumok szemrevételezésével, de nem akarom húzni az időt, mert attól tartok, hamarosan mind meghalunk mimlőben.
Vagy a januárban járványos méreteket öltött Marburg-vírusban… Vagy kolerában, amely februárban fenyegette az emberiséget. Esetleg visszatér a márciusi ebola…
Most mindenesetre a mimlő a soros.
Mit tudunk a mimlőről?
Az Egészségügyi Világszervezet szerdán globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrikában jelenleg is tartó mimlő-járványt. A WHO azért hívta össze a sürgősségi bizottságot, mert aggodalmakkal töltötte el, hogy a vírus egy halálosabb, Ib kládba tartozó törzse négy, eddig nem érintett afrikai országot is elért– jelentette a CNN.
Ez a törzs korábban csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) fordult elő. Az év eleje óta Afrika 13 országából több mint 17 000 mimlő-megbetegedést és több mint 500 halálesetet jelentettek. A legtöbb megbetegedés – több mint 14 000 – a KDK-ban történt. Az e hónapban megerősített esetek 96 százalékát egyébként ebből az országból jelentették.
A Guardian mindezt kiegészítette néhány fontos adattal: 2022 januárja és 2024. augusztus 4-e között Afrikában 38 465 mimlő-megbetegedés és 1456 haláleset történt, ebből a KDK-ban idén több mint 14 000 megbetegedés és 524 haláleset volt.
Tehát a mimlősök 2024-es mortalitása (CFR) a KDK-ban közelítőleg 3,7 százalék – és hihetetlen, de a 2022-2024-es bő másfél évé is annyi. Egy kis keresgélés után találtam egy kifejezetten áprilisra vonatkozó adatot: 4,9 százalék.
Ez azért nagyon izgalmas, mert a WHO szerint jelenleg a vírus halálosabb, Ib kládba tartozó törzse fertőz, legalább egy megbetegedést pedig már Európában is regisztráltak. Ugyanakkor az USA járványügyi központja egy korábbi, időközben rejtélyes okból törölt közleménye szerint a „sima” mimlők CFR-je 2023-ban 4,6 százalék volt, majd 2024 elején 6,7 százalékra emelkedett.
Egy 2022-es tanulmányban pedig azt írják: „a mimlő-fertőzéssel kapcsolatos halálozási arány (CFR) történeti becslései kládonként eltérőek; az I. klád CFR-je meghaladhatja a 10 százalékot, míg a II. klád CFR-je legfeljebb 1 százalék.”
Következésképpen a 3,7 százalék, de még a 6,7 vagy az áprilisi 4,9 százalék is lényegesen alulmúlja az I. kládra általában jellemző halálozási rátát!
És persze tegyük hozzá, hogy egy Afrikában honos betegségről van szó, amit ebből adódóan zömmel afrikaiak kaptak és kapnak el, és afrikai körülmények között próbálnak kezelni.
Apropó, kezelés…
A betegségnek nincs specifikus kezelése, bár bizonyos vírusellenes szereket, például a brincidofovirt vagy a tecovirimatot jóváhagyták a különösen súlyos mimlő kezelésére. Egyébiránt az orvosok a tünetek enyhítésére koncentrálnak.
Létezik továbbá egy legyengített vírust tartalmazó oltás, az Ankara vakcina, amely JYNNEOSM, Imvamune vagy Imvanex elnevezésekkel kerül forgalomba. Ez elsősorban a megelőzést szolgálja, de ha időben kapja meg a mimlős, segítheti a felépülését.
Amúgy pedig az orvosok és a járványügyi szakemberek tapasztalatai, kutatásai szerint az 1970-es években „legyőzött” fekete himlő ellen oltottak vagy eleve immunisak, vagy csak enyhe tüneteket mutatnak a megfertőződöttség esetén. Viszont a ’80-as évek vége óta fekete himlő ellen nem oltanak senkit, éppen ezért oltóanyagból is nagyon kevés van, potenciális védettsége pedig csak a 40 felettieknek lehet.
(Ez megmagyarázza azt is, miért a gyerekek és a fiatal felnőttek, valamint a kifejezetten idősek körében terjed gyorsan a vírus, de egyetlen olyan cikkel sem találkoztam, amelyben erre az összefüggésre rájöttek volna.)
Tekintettel arra, hogy az eredetileg majomhimlőre keresztelt vírust először 1958-ban észlelték egy koppenhágai kutatóintézet állatházában, az első emberi megbetegedést pedig 1970-ben regisztrálták, bőven lett volna idő kifejleszteni valamilyen jó „vírusölő” gyógyszert vagy egy potensebb, és széleskörben elérhető vakcinát, amivel végig lehetett volna oltani már többször is a közép-afrikaiakat.
De ez nem történt meg.
Talán azért, mert 2003-ig a járványok csak Afrikát érintették – abban az évben jelent meg először a kontinensen kívül. Az elmúlt 20 évben szórványos eseteket jelentettek Amerikából, Ázsiából és Európából is – az utóbbi években egyre többet; 2023-ban Magyarországon is megfordult a mimlő.
Ahogy a mimlő egyre láthatóbbá vált a világnak azon a részén, amit Josep Borrell, az EU fődiplomatája nemrég takaros kis kertként jellemzett, szembe állítva azzal a dzsungellel, ami nem a Nyugat vagy a nyugati értelemben vett civilizáció…
Szóval, ahogy az „első világ” közvéleménye felfigyelt a mimlőre, egyre több rémtörténet jelent meg róla, például az, hogy a pestishez hasonlóan megtizedelheti a Földünk népességét, és olyan faék egyszerűségű, hogy egy terrorista, akinek a molekuláris biológia a hobbija, kis túlzással, bármikor tömegpusztító fegyvert készíthet belőle egy kandahári sufniban… (De nem fog.)
És mit tettek erre az emberiség jövőjét a szívükön viselő tudósok? 2022-ben, amikor berobbant a fent említett járvány, megkongatták a vészharangot, és gőzerővel elkezdtek a mimlő elleni vakcinán és a fertőzöttek gyógyulását támogató gyógyszereken dolgozni.
Ja, nem.
Elkezdtek mímelni – aggódást, törődést, mindent. Több mint 30 nemzetközileg elismert szakember (epidemiológus, virológus, infektológus) aláírt egy kiáltványt, és harcot hirdetett a majomhimlő elnevezés ellen. Ráadásul nemcsak ennek a szónak a használatát, hanem azt is megtiltanák, hogy a járványról szóló híradásokat fekete bőrű betegek képei illusztrálják a sajtóban.
Miért, ha egy döntően Afrikában fertőző vírusról van szó? Azért, mert szerintük a majomhimlőből az emberek tévesen arra asszociálnának, hogy az afrikaiak majmok, vagy valami dolguk volt a majmokkal, és így került át állatról emberre a vírus. Így lett a monkeypox-ból mpox, azaz – szerintem – mimlő. Hozzáteszem azt is: szerintem az emberek többsége okosabb, mint Josep Borrell.
Nem mellesleg – így a tudósok –, a néger mimlősök láttán azt is gondolhatnák az emberek, hogy az olyan rettenetes kórságok, mint az ebola is, mindig a fekete kontinensről származnak el…
Pedig nem – ebben igazuk van. A járványszerűen terjedő krónikus elhülyülés, amely a Nyugat bukásával fenyeget, például az euroatlanti világban ütötte fel a fejét először, és a következményei is sokkal súlyosabbak, mint a mimlőé.