Voltaképpen örülök annak, hogy Gyurcsány Ferencnél kiverte a biztosítékot, hogy a Citadellán álló Szabadság-szobor talapzatára elegáns kőkereszt kerül, szimbolizálva a magyarság lényegét. Ferenc biztosan jobban örült volna neki, ha nem a kereszt, hanem a szovjet katona kerülne visszaállításra.
De nem került, mert ahogy Csurka István a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követte pártjával, a mai magyarok is ebbe az irányba tartanak. Robert Schuman kereszténydemokrata politikus, az Európai Unió egyik alapítója pedig kijelentette: „Európa keresztény lesz vagy nem lesz.” Mindkét kijelentés kiállta az idők próbáját. Európa egyre nagyobb bajban van, mert ki akar keveredni a keresztény világból, hogy az amerikai demokrata neomarxisták, a woke-isták hű szövetségese legyen. Csak közben gazdaságilag és politikai tisztánlátás tekintetében úgy legyengítik az öreg kontinenst, hogy a sorosista Egyesült Államok a végén lecsap bennünket, mint a legyet.
Gyurcsány gúnyosan beszél a keresztállításról. „Ha ezek eldöntötték, akkor a kereszt állni fog, ha törik, ha szakad. (…) Nem érdekli őket, hogy Stróbl jogörökösei mit kérnek, az se, hogy mit gondol a főváros főépítésze?” Micsoda nevetséges kérdések. Mintha egy nemzet megmaradása szempontjából bármi jelentősége lenne egy főépítészi nyilatkozatnak vagy a családi óhajnak, amit – ha van ilyen, akkor az alkotó iránti tiszteletből – nyilván teljesíteni fog az állam. Gyurcsány azt sugallja, hogy van ilyen, és az állam nem teljesíti, ami ordas hazugság. Épp olyan, mint amivel Gyurcsány lépten-nyomon félre akarja vezetni a magyarokat.
Előjön azzal a képtelen érveléssel is, hogy nekik, mármint a DK-nak és követőinek köze van az ország egyik szimbolikus teréhez, s hogy mit jelent és mit üzen a hely, a város fölé magasodó szobor. Mint ahogy közük volt akkor is, amikor a szovjet katona szobra posztolt ott, csakhogy akkor senki nem mert ellene szólni, mert akkor megnézhette volna magát, nem késett volna a fekete autó.
A Böszme fölteszi a kérdést: „Magyarország keresztény ország?” Aztán válaszol: „A kormány szerint igen, dacára annak, hogy az emberek kevesebb, mint fele mondja magát kereszténynek.” Ergo: Gyurcsány szerint nem. Ezt tőle azért érdekes hallani, mert a Demokratikus Koalíció és az őt követő összes baloldali kommunista 2010 óta folyamatosan kisebbségben van, mégis úgy akarnak cselekedni, mintha többségben lennének. Elvárnák, hogy hiába van kétharmada a kormánynak, ne hozzon döntéseket anélkül, hogy a bolsik véleményét ki ne kérné. A parlamentben persze minden döntés előtt elmondhatják a véleményüket. Sőt! A 2022-es választás előtt odáig merészkedtek, hogy a teljes alkotmányozás rendjét felrúgták volna, ha a remélt, egyszerű többséges győzelmük esetén ez akadályozta volna őket a kormányzásban.
Skandalum? Naná, hogy skandalum! Épp olyan skandalum, mint amit az Európai Unió hazánkkal szemben művel, lábbal tiporva a jogszabályokat. Bennünket vádolva azzal, hogy nem működik Magyarországon a jogállam.
Megtanultuk már régen, hogy az a jogállam, amit Gyurcsányék vagy Brüsszel annak tartanak, holott az sima diktatúra.
Ezért szavaz folyamatosan a nemzet kétharmados bizalmat Orbánnak, hogy meg tudja védeni a magyarok biztonságát saját hazájukban.
Kövér László Szent István-nap előtt kijelentette: „A kereszténység határozza meg a magyar és az európai kultúrát, az embereknek vissza kell térniük a normalitáshoz.” Az Országgyűlés elnöke szerint Szent Istvántól „egy stabil és megújulásra képes államot kaptunk, amely több mint ezer éven át keretet adott életünknek, és védelmet is nyújtott a nemzeti lét számára”.
Magyarország az Európai Unióban azon négy állam egyike, amelyik több, mint ezer éve létezik ugyanazon a néven és ugyanazon a területen, ahol annak idején megalapították. Kijelentette: büszkeséggel, méltósággal és derűvel kell ünnepelnünk augusztus 20-án. Önmagában az is óriási teljesítmény, hogy ma is létezünk a szláv, germán és latin népek alkotta Európában.
Ezektől a gondolatoktól Gyurcsányt kirázza a hideg, de képtelen változtatni rajta. Lám, Szent István ünnepéhez ez a mákszemnyi adalék is a magyarok örömeit növeli. Köszönjük, Ferenc!
A szerző újságíró