Az Egyesült Államok vezette katonai szövetség a júniusi, Litvánia által rendezett csúcstalálkozón elállt attól, hogy tényleges meghívást kínáljon Kijevnek. A vilniusi találkozó közös közleménye csak annyit mondott, hogy a NATO képes lesz felajánlani a tagságot, “ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.
“Nem fogunk egyetérteni Ukrajna NATO-tagságával, mert az a harmadik világháború kezdetét jelentené” – mondta Fico kedd este az InfoVojna szlovák lapnak adott interjújában.
“Amíg lehetőségem van befolyásolni a szlovák politikai életet, addig élni fogok a vétójogommal egy ilyen döntés ellen” – tette hozzá.
Az ukrán kormány 2018 óta célul tűzte ki a NATO-tagságot. Oroszország többször figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés veszélyeztetné nemzetbiztonságát, és a 2022 februárjában kezdődött hadművelet egyik céljaként az ukrán semlegességet nevezte meg.
Fico korábban 2006 és 2010, majd 2012 és 2018 között volt hatalmon Pozsonyban. Októberben ismét miniszterelnök lett, egy hárompárti koalíciós kormány élén.
Ukrajnával kapcsolatban gyorsan megfordította elődje politikáját, leállította az ingyenes fegyverszállításokat Kijevbe, és az Oroszországgal fennálló konfliktus békés megoldását szorgalmazta. Fico emellett destruktívnak bírálta az EU Ukrajnát támogató, Oroszországot szankciókkal sújtó és “fanatikus” környezetvédelmi normákat elfogadó politikáját.
Szlovákia elvben nem ellenzi Ukrajna uniós tagságát, mondta Fico az InfoVojnának is, de megjegyezte, hogy ez egy olyan folyamat, amely évekig tartana, mivel Kijevnek a Brüsszel által támasztott meglehetősen szigorú előírásoknak kellene megfelelnie.
A szomszédos Csehországgal ellentétben Szlovákia szintén nem szándékozik lefoglalni az orosz kormány tulajdonában lévő ingatlanokat, mondta Fico.