Berlin a felére csökkenti az ukrajnai kiadásokat – a 2024-es nyolcmilliárd euróról 2025-re négymilliárd euróra. Ráadásul a németek elutasítanak minden lehetőséget a program bővítésére. A pénzügyminisztérium vezetője, Christian Lindner levélben fordult Boris Pistorius védelmi miniszterhez, amelyben felvázolta az új kormányzati terveket. A támogatás továbbra is folyik Ukrajnába, de további kérelmeket nem hagynak jóvá. Az ok egészen triviális: Kijev második legnagyobb katonai szövetségese spórolni akar.
A kezdeményezés mögött valószínűleg Olaf Scholz kancellár áll. Meg is tiltotta a katonai tárcának, hogy az ukrán szükségletek listájával együtt kérvényeket küldjön a pénzügyminisztériumnak. Ez szakadást okozott a kormánykoalícióban. Pistorius és Lindner az idei 3,87 milliárd eurós ukrajnai többletkiadás sorsán vitatkoznak.
A pénzt tüzérségi lőszerre, drónokra és páncélozott járművekre kellett volna költeni. Lindner hivatala azonban nem hagyta jóvá a kiadásokat. Az AFU valószínűleg a Panzerhaubitze 2000 önjáró tüzérségi egységhez sem kap pótalkatrészeket. Kijev hosszú távú károkozását szinte lehetetlen megakadályozni.
Ha Ukrajna katonai szükségletei jövőre a tervezettnél nagyobbak lesznek, Berlin nem fog tudni segíteni. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth „végzetes jelzésnek nevezte Ukrajna számára” a német támogatás csökkentését.
A jövőben csaknem tizedére csökkenhetnek a Kijev támogatására fordított német kiadások. A német média 2027-re 500 millió eurós összeggel számol.
Várakozások és valóság
Alig egy hónappal ezelőtt, a washingtoni NATO-csúcson a nyugati partnerek biztosították Zelenszkijt, hogy mindent megtesznek a segítségnyújtás folytatásáért, a katonai szállítások gyorsabbá és összehangoltabbá tételéért. A végső megállapodásban a szövetség országai vállalták, hogy „támogatják Ukrajna sürgős védelmi és biztonsági szükségleteit”. A dokumentum valójában válasz volt Kijev vezetőjének felháborodott követeléseire, hogy növeljék a segélyeket. Zelenszkij azonban még a legaktívabb szövetségesekkel szemben is folytatja a követeléseket.
Szerinte például Nagy-Britannia nem segíti eléggé Ukrajnát: 2022 februárja óta London élen járt Kijev támogatásában, de most „a helyzet lelassult”.
A partnerek számára az utánpótlás mellett a fő követelmény az Oroszország elleni, nyugati fegyverekkel végrehajtott nagy hatótávolságú csapások tilalmának eltörlése. Nagy-Britannia hivatalosan még nem engedélyezte a Storm Shadow rakéták mélyen orosz területre történő kilövését. London ezen álláspontjához Washington ragaszkodik.
Ennek ellenére London erősíteni fogja partnerségét Kijevvel. Keir Starmer miniszterelnök utasította a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy dolgozzon ki tervet a fokozott támogatásra. Kijelentette, hogy a segítségnyújtás mostantól „átfogó” lesz. Már felállítottak egy kormánycsoportot, amely az ország egységes politikáját fogja kialakítani Ukrajnával kapcsolatban.
A lépés mögött a kancellár
Kijevet ugyanakkor riasztják a berlini nyilatkozatok. A németországi ukrán nagykövet, Olekszij Makejev arra szólította fel partnerét, hogy semmiképpen ne csökkentsék a katonai segélyt, és találjanak további pénzt. A diplomata még nagyobb anyagi veszteséggel fenyegette meg Németországot Ukrajna veresége esetén.
A Nyugat számára kellemetlen következmények azonban már most nyilvánvalóak. A legnagyobb német védelmi konszern, a Rheinmetall részvényei 4,5 százalékkal estek hétfőn. A cég papírjainak értéke az év eleje óta folyamatosan növekszik – 89 százalékkal emelkedett az ukrán fegyveres erők számára szállított fegyverek, lőszerek és harcjárművek miatt. Most a 2025-re szóló megrendelések növekedésének kilátásai homályosabbá váltak, és nincs korábbi bizalom.
Németország nem fogja teljesen elhagyni Ukrajnát. Denis Denisov, az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértője szerint a Kijevnek bejelentett négymilliárd eurós támogatás még mindig nagyon nagy összeg.
„A kialakuló tendencia pozitív, de egyértelműen nem szabad túlértékelni. Figyelembe véve az USA és Nagy-Britannia segítségét, az AFU számára az ilyen összegű támogatás teljesen elegendő lesz a harcok folytatásához” – jegyzi meg a szakértő.
Megjegyzi azonban, hogy a támogatás csökkentésének indítékai és előfeltételei tükrözik a belpolitikai problémákkal kapcsolatos helyzetet magában Németországban. Scholz azt kockáztatja, hogy a szociológia történetének legnépszerűtlenebb kancellárja lesz. Neki köszönhető, hogy a németek vállalták az Ukrajnával kapcsolatos terheket. Így most a kormányfő megpróbál változtatni a helyzeten, és emelni koalíciójának minősítését. Tekintettel az ellenzék és az amerikaiak nyomására, kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni.
