A NASA információi szerint 2029. április 13-án a 99942 Apóphisz mindössze 32 000–36 000 kilométer körüli távolságra halad el a Földtől, így a tudósok szerint nem jelent veszélyt sem a Földre, sem a bolygón élő emberekre vagy élőlényekre, és az űrben tartózkodó űrhajósokra vagy műholdakra sem.
Az esemény egy „csodálatos és teljesen példátlan lehetőség arra, hogy sokkal többet tudjunk meg az Apóphiszról és a hasonló, földsúroló aszteroidákról” – írja az űrkutató szervezet.
Ekkora aszteroida átlagosan néhány ezer évente halad el ennyire közel a Földhöz, így valószínű, hogy ilyen eseményt még soha nem figyelt meg az emberiség.
Az Apóphisz a Föld mellett elhaladva a Föld gravitációjának hatására „meghúzódik, eltorzul, megnyúlik és összenyomódik” – ami csak egy nagyon közeli találkozás alkalmával fordulhat elő. Ez a fellépő vonzóerő megváltoztatja az Apóphisz Nap körüli pályáját: a pálya kissé kiszélesedik, és a keringési periódus meghosszabbodik. Ez felgyorsíthatja vagy lelassíthatja az Apóphisz forgását, és megváltoztathatja tájolását.
A megnyújtás és összenyomás kisebb földcsuszamlásokat vagy más felszíni anyagmozgásokat okozhat az aszteroidán, leginkább azokon a helyeken, ahol már eleve meredek a lejtő. Hogy pontosan hogyan reagál az Apóphisz ezekre a zavarásokra, az belső szerkezetétől és azoktól az anyagoktól függ, amelyekből áll. A reakciók megfigyelésével és mérésével a tudósok utólag képesek lesznek kideríteni, mi zajlik az aszteroida belsejében.
Korábbi számítások szerint az égitest úgynevezett gravitációs kulcslyukon fog áthaladni, ami nagyban megváltoztathatja pályáját. A gravitációs kulcslyuk az űr azon viszonylag kis méretű területe a Föld közelében, amelyen ha áthalad egy aszteroida, akkor a Föld gravitációs vonzása úgy (is) megváltoztatja az aszteroida röppályáját, hogy az a Föld felszínébe csapódhat.
Maga a „kulcslyuk” szó az űr hatalmas kiterjedéséhez képest viszonylag kis méretre utal.
A földi teleszkópok rögzítik az Apóphisz pályáját, és mérik, hogyan változik a fényessége, miközben a napfényben forog, hogy pontosan meg lehessen határozni a pálya- és forgásváltozásokat. A pontosan időzített radarvisszhangok feltárják az aszteroida alakját, valamint az űrben változó tájolását. Az űrhajókon található kamerák, spektrográfok és egyéb műszerek – köztük a NASA OSRIS-APEX és az ESA Ramses űrhajói – nagy felbontású megfigyeléseket végeznek, mérik az Apóphisz körüli gravitációs mezőt, és figyelik a felszíni mozgásokat.
Nem most hallunk róla először
Az Apóphisz nevű, Föld-közeli aszteroida egy potenciálisan veszélyes égitest, amely a számítások szerint 2029. április 13-án biztonságosan elhalad a Föld közelében. Körülbelül 32 000 kilométerre fog elhaladni bolygónk felszínétől, ami közelebb van, mint sok geoszinkron pályán keringő műhold.
Az Apóphisz a NASA szerint olyan nyersanyagokból áll, amelyeket még soha nem láttak bolygó vagy hold részeként. Az Apóphisz átlagos átmérője 340 méter, hosszú tengelye pedig legalább 450 méter – vagyis nagyobb, mint az Eiffel-torony.
Azóta a csillagászok optikai távcsövek és földi radarok segítségével fokozottan figyelik az Apóphiszt, ami lehetővé tette pályájának jobb megértését. Ezen adatok alapján a NASA ma már biztos abban, hogy legalább 100 évig nincs kockázata annak, hogy az Apóphisz a Földdel ütközne.
A NASA megszervezi az International Asteroid Warning Network (IAWN) hálózatot, amely koordinálja a Földről történő teleszkópos megfigyelési kampányokat az aszteroida bolygónk melletti elhaladása előtt és alatt.
A NASA átirányított egy űrhajót, hogy az aszteroida 2029-es Föld-közeli elhaladása után röviddel találkozzon az Apóphisszal.
Miután 2023 szeptemberében sikeresen teljesítette a Bennu aszteroida mintájának begyűjtésére és a Földre szállítására irányuló küldetését, a NASA OSIRIS-REx űrhajóját az Apóphisz tanulmányozására küldték. Az űrhajót OSIRIS – APophis EXplorer (OSIRIS-APEX) névre keresztelték át, és jelenleg úton van, hogy találkozzon új célpontjával.
Az Európai Űrügynökség (ESA) szintén űrhajót küld az Apóphisz tanulmányozására. A Rapid Apóphisz Mission for Space Safety (Ramses) találkozni fog az aszteroidával, és elkíséri azt a 2029-es Föld-közeli elhaladásán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
